Már október végétől, a korai alkonyattól pirkadatig ott ragyognak az ablakokban a meleg fényű lámpák, hogy kalauzolják az arra járót. Bár manapság – tekintettel a vírushelyzetre – inkább mindenki behúzódik a lakásba, hogy élvezze a hygge, azaz a meghittség, a barátságosság légkörét.
Talán a jótékonysági szervezetek (Rotary, Lions) megszokott teaárusító standjai sem nyitnak ki, amelyeknél a fontosabb csomópontokon munka után összegyűltek az emberek, hogy egy pohár ital megvásárlásával adakozzanak – a honlapok most nem hirdetik a programot.
A skandináv karácsony hagyománytisztelő és újító. A megújított tradíció fontos és ízletes elemeit mutatja be Trine Hahnemann könyve, a Skandináv karácsony.
A szerző férjével és két gyermekével Koppenhágában él. A dán fővárosban működteti Hahnemanns Køkken nevű cégét: reggeliző-kávézót, pékséget, élelmiszerboltot, főzőiskolát üzemeltet. Ő aztán több, szinte száz lábon áll, ugyanis a legdivatosabb, legrangosabb nemzetközi magazinok állandó szerzője, népszerű tévéműsorok szereplője. Tíz szakácskönyvet írt, ezeket több világnyelvre is lefordították. Magyarul először jelent meg munkája a Corvina Kiadó gondozásában.
Ugyanakkor a fenntartható megoldások, a biogazdálkodás és a szeretettel készített ételek szószólója. Egy szíriai kultúráról és ételről szóló könyv társszerzője, és ennek kapcsán Trine fiatal szíriaiakkal dolgozik Dániában, hogy terjessze konyhájuk nagyszerűségét.
„Válasszák ki a könyvből azokat a recepteket, melyeket legszívesebben készítenének el, és élvezzék a sütés-főzést!” – buzdítja az olvasót Trine Hahnemann. Elmondja: ő már december elsején elkezdi a készülődést. Nyolcvan receptjének mindegyike használható, szinte valamennyi alapanyag beszerezhető Magyarországon, az egy-két szezonális kivétel pedig könnyen helyettesíthető. A recepteket Lars Ranek plasztikus fotói illusztrálják.
Trine közérthetően és lényegre törően fogalmaz, néhány apró történet azonban befér a receptek közé.
Skandináviában jeles ünnep december 13-a, Luca napja. „A legenda szerint egy svéd férfi 1764. december 13-án, az éjszaka közepén gyönyörű hangra ébredt. Fehérruhás fiatal nő énekelt és táncolt a szobájában. Szárnya volt, és a kezében gyertyát tartott. Szent Lúcia volt az. Fényt, ételt és bort hozott vigasztalásul azon az éjjelen, mely a gregorián naptár szerint az év leghosszabbja” – vezeti be a Lucakenyérkék receptjét a szerző.
A közép-európai folklórban is fontos nap ez, ekkor kezdik ácsolni kilenc féle fából a Luca székét, hogy december 24-én, aki rááll az éjféli mise előtt a templom küszöbén, meglássa, ki a boszorkány.
A Lucakenyérkékben nincs ilyen varázserő, finomságokat tartalmaz, sajnos fehér finomlisztet is, de a gluténérzékenyek kaphatnak bizonyos élelmiszerláncokban mentesítettet. Trine, a Rozskenyér Projekt társalapítója egyébként sok rozslisztet használ. Tudjuk, a Smørrebrød, a jellegzetes skandináv szendvics elképzelhetetlen rozskenyér nélkül.
Olyan karácsonyi desszeretet is kínál a könyv, amelyben egy deka liszt sincs. Rengeteg marcipánból, mandulából, dióból, mogyoróból, kandírozott gyömbérből áll a koszorútorta. Díszítése temperált csokoládé, kicsit macerás elkészíteni, de páratlan finomság.
Skandináviában természetesen sok halat fogyasztanak, ezért számos halrecept is került a könyvbe. A lazac pácolása egyszerű, ugyan nem kimondottan olcsó, de Trine céklás-tormás páclével színezett változata biztosan a karácsonyi asztal dísze lesz, érdemes kipróbálni.
Kacsa és bárány teszi változatossá a főétel-, sőt a salátatippek sorát.
Egy karácsonyi svédasztal teljes menüsorát szintén ismerteti Hahnemann asszony.
A skandináv karácsony fontos jellegzetessége a háziasszony kímélete: a napokkal, sőt hetekkel korábban elkészíthető változatos ételek kerülnek egy nagy asztalra, ki-ki maga szedi tányérjára kedvenceit.
A nyitókép a Libertine könyvesboltban készült. Fotó: Kultúra.hu / Hartyányi Norbert
