A művészet „lényegét” nem lehetne pár mondatban megfogalmazni, legyen szó bármely ágáról is. Annyi biztos, hogy érzéseket közvetít és azokhoz is ér el, így talán elengedhetetlen, hogy a művész szívvel alkosson.
A Műcsarnok kiállításán a címadás is erről tanúskodik: a négy önálló életműből rendezett tárlatot összekötő elem maga a festészet, valamint az, hogy a négy kiállító művész más-más életszakaszban, más háttérrel és módokon, de mindannyian tiszta szívvel festenek.
Tiszta szívvel festeni: a cím arra a folyamatra és motivációra utal, amikor a szellemi megismerés cselekvő öröme inspirálja az alkotót. A szív nemcsak az érzelmek, a szentimentalizmus metaforája, de a hagyományos keleti és nyugati bölcseletben az ember halhatatlan centrumát is jelenti, amely „feljebbvaló”, mint a gondolkodás.
Konkoly Gyula „68-78” tárlatának címe a művész életkorára utal: az elmúlt tíz év alkotásaiból válogatták össze a három nagyterem anyagát. Konkoly Gyulát tehetsége és kíváncsisága egészen Párizsig juttatta el. Ott volt az első Iparterv-kiállításon, hatott rá a pop art, művészete formálódott, ám 1975-ben elköszönt egy kis időre a képzőművészettől. Könyvborítókat tervezett, alkalmazott grafikával foglalkozott, majd az 1980-as években visszatért a festészethez. Nagyméretű olajfestményei virtuóz technikai tudással megalkotott tájképek, aktok, jelenetek Képei sajátos, talán direkt túlzó „dolce vita”-érzést sugallnak: élénk, harsány színekkel elevenedik meg előttünk egy fiktív strand fürdőruhás emberekkel és tarka strandlepedőkkel. A képekről, melyeket e tárlatra Rockenbauer Zoltán válogatott össze, rendszeresen köszön vissza a kritikus humor és az irónia.
Szotyory László 1957-ben született Kolozsváron. A jellegzetes festményekből Horváth Éva Mónika által összeállított kiállítás A vágy titokzatos tárgyai címet kapta. A nyolcvan alkotás negyven év munkáit öleli fel. Melankolikus, bukolikus világa az a képzeletbeli, gyönyörű valóság, amelyben Szotyory a legjobban érzi magát.
Lajta Gábor Az ajtón túl című kiállítása pályája 1985-től máig tartó korszakát mutatja be. A különböző időszakok munkáinak egymáshoz viszonyulása mentén „vonulnak fel” az alkotások, hogy az ismétlődések, módosult visszatérések láthatóvá váljanak. A kiállításban szerepelnek műtermi modellek után festett aktképek, koncerteket, éjszakai életet felelevenítő alkotások. Az egyik terem tematikája a néhány éve a Duna-partról elveszett angol turistalány tragédiája: az Oroszán nyelve afféle bűnügyi festmény-riport. A tárlat kurátora Kondor-Szilágyi Mária volt.
Kondor Attila 1974-ben született Budapesten. Ugyan grafikusi végzettséget szerzett, a szakma azonban leginkább festményeiről ismeri, bár az utóbbi években az animációs filmek készítésében is jeleskedett. A kiállított alkotások – festmények, filmek, grafikák – kiindulópontja az a folyamat, melynek során a látványvilág jelenségei művészi és filozófiai tapasztalattá válhatnak. A Szabadságtapasztalat címet viselő kiállítás ezen az úton szeretné végigvezetni a látogatót a következő tematikus egységek mentén: Műteremváros, Jelenlét-kert, Belső könyvtár. Találkozhatunk a művész személyes élettere által ihletett képekkel, filozófiai alapkérdéseket boncolgató alkotásokkal, emblematikus épületekkel, művészettörténeti toposzokkal, reneszánsz kertekkel. A kurátor Mayer Marianna volt.
A Tiszta szívvel festeni című kiállítás november 17-ig látogatható.
Nyitókép forrása: mucsarnok.hu
