Több mint 150 művész pályázott a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ADY100 – Ady arcai című felhívására, amelynek eredményeként összesen 256 új műalkotás született. A legjobb előadó-művészeti és irodalmi munkákat gálán, a képzőművészek kiemelkedő alkotásait pedig kiállításon mutatták be. A pályázók között 9 fődíj mellett 3 különdíjat is kiosztottak október 28-án a Kódex Könyvesbolt dísztermében. Az alkotásokat Ady Endre különleges személyisége és művei inspirálták.
A pályázatra határon innen és túl, életkori megkötés nélkül bárki jelentkezhetett még nem publikált pályaművel. A zsűri az esztétikai értéket, a korszerűséget, az érvényességet, az egyéni hangot, az átgondoltságot, valamint a koncepció végigvitelének következetességét vizsgálta.
Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője köszöntő beszédében kiemelte: mindannyian őrzünk tanulságos emlékeket arról: hogyan nem érdemes megemlékezni nagyjainkról. A pályázat célja az volt, hogy megmutassa: az idén száz éve elhunyt zseniális költő gondolatai a mai ember számára is izgalmasak, inspirálóak tudnak lenni, és újabb művek születésére sarkallanak.
A díjakat irodalom, képzőművészet, valamint előadó-művészet kategóriában adták át. A nyeremények két fő részére szóló, háromnapos hétvége a Mártélyi, a Zsennyei, illetve a Szigligeti Alkotóházban, emellett a Magyar Napló Kiadó felajánlásából egyéves előfizetés a Magyar Napló irodalmi folyóiratra, ajándék könyvcsomag, valamint az Irodalmi Magazin Ady-lapszáma.
Az irodalom kategória harmadik helyezettje Lennert Móger Tímea költő lett(H)intés az őrzőkhöz című versével, a képzőművészeti kategóriában Oláh Sándor Hommage à Ady Endre 3. című művéért, az előadóművészek közül pedig Matisz Flóra Lili, aki a költő Álmok után című versét zenésítette meg.
Az irodalom kategória második helyezettje Vass Tibor költő, a képzőművészeté Németh Erika, az előadó-művészeté pedig Gedeon András lett. Vass Tibor pályaművének címe Tetemes, szavalhatatlan vers volt, Németh Erika a Szent sír ez tó című alkotásával pályázott, Gedeon András pedig A Sion-hegy alattot zenésítette meg.
Szále László Fekete zongora - Történelmi vitadráma két részben című művéért az irodalom, Palásti Erzsébet Dózsa György lakomáján című alkotásával a képzőművészet, Szeberényi Gréta és Sándor Zsóka Ady Endre Egyedül a tengerrel című versének zenésített verziójáért az előadó-művészet kategóriában vehette át az első helyért járó jutalmat.
Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Napló irodalmi folyóirat főszerkesztője a beérkezett pályaművekről, a zsűrizés szempontjairól beszélt. A fő szempont a munkák esztétikai értéke, Ady műveinek bennük tükröződő ismerete, mélyebb elsajátítása és a jelen emberéhez szóló üzeneteinek megszólaltatási képessége volt. Figyelembe vették a szerzők kreativitását, a művekbe fektetett alkotói energiák erőteljességét is. Mint elmondta, összességében jó színvonalú pályázat volt, a több mint negyven beérkezett munka egyaránt tartalmazott lírai, epikai és drámai műveket, noha természetesen a líra volt túlsúlyban. A pályázók jelentős része alaposan tájékozódott Ady műveiben és a hozzá kapcsolódó szakmai és egyéb dokumentációkban is.
Elárulta: azokat a műveket szerették a legjobban, amelyekben az életrajz elemeinek ismeretéhez a teljes Ady-személyiséget látó minőség is hozzákapcsolódott. „A díjazottak munkáiban háromféle közelítési irány mutatkozott meg, mind tematikailag, mind a stílus és az Adyhoz való viszony tekintetében. A díjnyertes dráma különleges dramaturgiai szituációba és erőteljes történelmi és politikai térbe vonta Ady személyiségét. Elmélyült, kivételesen gazdag ismeretanyagot mutatott fel a korról és az ehhez viszonyuló Ady-magatartásról. A második helyezett költemény a mai magyar vidéki lét értelmezésébe vont be Ady-allúziókat, folytatva és továbbgondolva a költő társadalomelemző metaforáinak, szimbólumainak funkciót. A neogavantgárd és a posztmodern elemekkel telített stílusban Adynak a nem jellegzetes Ady-hangon, de mégis folytatható öröksége nagyszerűen nyilatkozott meg. A harmadik helyezett vers a lélektani viszony bensőséges, finom kifejezése mellett szintén tartalmazott Ady történelemértelmezéséhez és ennek folytathatóságához kötődő tartalmakat, poétikai szempontból pedig kiemelkedett a hasonló pályaművek köréből" – nyilatkozta a Kultúra.hu-nak.
Nemes Attilát, a Magyar Napló irodalmi folyóirat marketingigazgatója az előadó-művészet kategória nyerteseiről szólva elmondta: közös ismertetőjegyük, hogy nagyon fiatalok, hogy kíméletlenül őszinte, s így nagyon hiteles, személyes meggyőződés sugárzik a produkciókból, amelyek egyike sem konvencionális. „Nem formabontóak ezek a dalok, de mindegyik adysan egyedi, s talán korukat meghazudtolóan komoly. Egyetlen esetben sem volt véletlen a közönség spontán üdvrivalgása" – értékelte.
A zsűrizésről, a nyertesek kiválasztásáról elárulta: valamennyien saját listával érkeztek, és első pillantásra úgy tűnt, hogy hamar egyetértésre jutnak, hiszen nagyon hasonlóan pontozták a pályázatokat. Aztán belemélyedtek, s legalább négy órán át vitatták meg a produkciókat. Végül elhatározták, hogy a legjobbak közül a fiataloknak, a pályájuk elején járóknak adnak esélyt.
„Lehetett volna ‘biztonságosabb’ döntést hozni, de Ady sem volt biztonsági játékos. Csodálatos élmény volt a gálán élőben is meghallgatni a produkciókat, beszélgetni a pályázókkal. A vitát egyébként nagyon köszönöm zsűriző társaimnak – Horváth Gergelynek, Lombos Mártonnak és Radványi Balázsnak –, mert egy olyan előadóra is felhívták a figyelmemet, akit kezdetben én nem vettem eléggé észre, s most bizony nagyon bánnám ezt” – tette hozzá. „Számomra a legfontosabb felfedezés az volt, hogy minden előadóban megláthattuk Ady arcát. Egy létkérdésekkel foglalkozó fiatal ugyanúgy tud Adyval szólni az Istenhez, ahogy a pszichedelikusabb életérzés is megtalálja kifejeződését benne, s el tud bújni a színpadon Ady szavaival egy fiatal lány, aki onnan ritmizálja felénk fájdalmát, amíg a másik együtt mosolyog Adyval az iróniába vagy inkább gúnyba oltott játékon. Hiszem, hogy Adynak is tetszettek volna a díjazott dalok" – vélekedett.
Baksai József Munkácsy Mihály-díjas festőművésztől megtudtuk: a képzőművészeti pályázatokat érintően sem volt szigorú megkötés: a szobrászattól kezdve a fotón át az alkalmazott grafikáig lehetett jelentkezni, sőt, pályakezdők és befutott művészek egyaránt képviseltették magukat. A technikai-esztétikai minőség döntött. A kiválasztásnál fontosnak tartották, hogy ne csak konkrétan Ady-portré jelenjen meg, hanem legyen benne Ady-reflexió, esetleg a szövegből merített gondolat is helyet kapjon a műben.
A gálán különdíjakat is átadtak. A Könnyűzenei Szolgáltató Iroda különdíját – 3 napos tartózkodást a Galyatetői Alkotóházban, a Magyar Napló Kiadó felajánlásából ajándék könyvcsomag, valamint az Irodalmi Magazin Ady-lapszáma – A Resti Kornél együttes Víg úrfiak bora - avagy: Lédával a bálban című művükért, Stumpf András, Czutor Zoltán és Molnár Tibor Attila, azaz Freddie Shuman Ének a porban című pályaművükért kapták.
A Kultúra.hu különdíját Gyémánt László festőművész kapta. Pályamű címe: Lédával a bálban. Nyereménye 3 nap a Hódmezővásárhelyi Alkotóházban, valamint a Magyar Napló Kiadó ajándékcsomagja.
A Magyar Napló Kiadó különdíját Horváth Florencia vehette át Slam poetry Ady verseire című pályaművéért.
A gálaműsoron résztvevők a díjazott produkciókat nézhették, hallgathatták meg.
Fotók: Kultúra.hu/ Csákvári Zsigmond
