Két évvel ezelőtt, a padlásán talált vén kofferben lelt rá Müller Péter egy ócska kazettás magnóra, a mellette heverő halom magnószalaggal együtt. Kiderült, hogy édesanyja magnóra mondta élete meghatározó emlékeit. A magnószalag megőrizte első szerelmének történetét, majd az író apjával való találkozásának kalandját, fia születését és közös életük főbb eseményeit. A hangfelvételen megosztja a két világháború poklát és legrejtettebb titkait, álmait. Az irodalomtörténetben példa nélküli, hogy egy író az édesanyja szemével látja önmagát, és annak halála után könyvet ír vele együtt – Müller Péter életében megtörtént ez a csoda, a könyvet élete legszebb műveként aposztrofálja.
Az író idén december 1-jén ünnepli 85. születésnapját.
| „Lányom és fiam a kazettákat legépeltették, s én elolvastam a kéziratot. Sírógörcsöt kaptam. Soha életemben így nem sírtam még. Üvöltöttem, sokáig. Nem tudtam abbahagyni. Becsuktam az ablakomat, ne hallják az utcán, mert jajgattam a megrendüléstől. Ha meghallotta a túlvilágon, bizonyára ő is megrendült. Nem nekem mesélt. Saját magának. El is mondja az egyik kazettán, hogy önmagának beszél. Nem is remélte, hogy én ezt a csodálatos monológját valaha megtalálom. »Saját színházamban nemcsak életem történetét és főszerepét játszom – de a néző és mesém hallgatója is én magam vagyok.« Én már öreg íróként bukkantam erre a kincsre. Véletlenül. Csak annyit simítottam rajta, amennyit a könyvvé váló hanganyag megkívánt. Együtt dolgoztam a régóta eltávozott, túlvilági anyámmal. A felvételeken sokat nevet. Sír is néha. És énekel. Úgy érzi, rekedt már a hangja, de azt akarja, hogy a dalai fennmaradjanak. Sokszor ismétel, és időnként bosszankodik, amikor a szalag megakad. Anyám nagy mesélő volt. Könyve lényegében egy csodálatos monológ. Teli humorral, derűvel, komédiával és tragédiával. A felvidéki emberek egyébként is kedélyes mesemondók, műfajuk az anekdota. Ezek rendszerint igen gazdag, mély történetek. Úgy hívják, pripovitkák. Életem legszebb művének – művünknek – tartom ezt a könyvet.” „Az a szem, amivel ő látott, egy bölcs asszony derűs tekintete. Nagy tanítás rejlik minden meséjében. És korszerű. Az ő könyve tanít meg, hogyan kell ezen a tébolyult Földön és itt, ebben a »balsorstól régóta tépett« hazánkban játékosan nemcsak élni, hanem vidáman túlélni minden bajt. |
A nyitókép forrása: mullerpeter.hu
