Rippl-Rónai József Kertben című műve 190 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött nemrég a Virág Judit Galéria téli árverésén. De kik voltak még idén a sztárok a magyar aukciókon? Milyen tendenciák érvényesültek? A hazai műtárgypiac két fontos szakértőjét, Ledényi Attila műgyűjtőt, az Art Market Budapest alapító-igazgatóját és Martos Gábor művészeti írót, a MúzeumCafé volt főszerkesztőjét kérdeztük.
Martos szerint az évben nem volt nagy „szárnyalás” vagy visszaesés, az év műtárgypiaci szempontból átlagosnak mondható. „A kínálat gyakorlatilag ugyanolyan színvonalú, mint az elmúlt években” – hangsúlyozta. Kiemelte azt is, hogy talán kicsivel kevesebb a kiugró kvalitású, ritka tételek száma, és hogy a fotó mint műtárgy iránti kereslet mintha kissé emelkedett volna. Elsősorban a hatvanas-hetvenes évek avantgárd fotói ezek. Erdély Miklós, Ficzek Ferenc, Kismányoki értek el 1 millió forint feletti leütéseket, ami a fotó esetében már kiemelkedőnek számít.
Ledényi rámutatott: a magyar piac egyre kevésbé elszigetelt, a nemzetközi tendenciák ma már bizonyos mértékben hatással vannak a hazai műtárgyvásárlásra is. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy a külföldi műtárgyak iránt megnőtt volna a hazai vásárlói érdeklődés, hanem inkább azt, hogy „a globális piacon jól teljesítő, vagy befutni látszó művészeink iránti kereslet, nem utolsósorban pedig az alkotásaikért kifizetett vételárak megnövekedtek”. Ez az idei évben néhány eladási csúcs formájában is megmutatkozott. Maurer Dóra 1986-os Quasi-kép című munkájáért például 2019 októberében Londonban 55.350 fontot (20,6 millió forintot) fizettek. Ez magasan túlszárnyalta az alkotó eddigi 4 millió forintos leütési rekordját. Lakner László Metamorfózis – egyszer, aztán, később című műve 42 millió forintért, Nádler István Kapcsolat című festménye pedig 35 millió forintért talált gazdára.
Martos Gábor az idei év legnagyobb szenzációjának a Dobossy Aukciósház (Kováts Dávid, Kováts Nóra) első nemzetközi (londoni) árverését tartja. Itt először került terítékre a post war és a contemporary hazai képzőművészet a világban egy önálló árveréssel „és egyáltalán nem vallottak vele szégyent!”
A piacot itthon is és külföldön is továbbra is a festészet uralja. Ebben semmi meglepő és különleges nincsen, hiszen ez a világon mindenhol így van, mutatott rá Ledényi. „A gyűjtői szofisztikáció magasabb fokára utaló tényezőnek szokták tekinteni azt, amikor a figyelem a festészet felől más műfajok felé is kinyílik” – hangsúlyozta az igazgató. Kiemelte azonban ő is: a fotó értékelése sokat javult az elmúlt években, ami itthon egyelőre inkább csak a kiállítóhelyek és a kereskedelmi galériák választékában érhető tetten. Bízik abban, hogy ezt a jelenséget idővel a gyűjtői, vásárlói érdeklődés is követni fogja. Martos pedig úgy látja: a jó, kvalitásos grafikák ára is mutat némi emelkedést, valamint poszter-árverés is egyre több van itthon is.
Az Artsy online műtárgyvásárlási felmérése azt mutatja, hogy nemzetközi szinten egyre hangsúlyosabbá vált az online jelenlét fontossága. Ez a szegmens egyelőre nem jelentős Magyarországon. A komoly műtárgyak még élőben kelnek el, annak ellenére, hogy egyre több itthon is az online árverés és a legtöbb nagy aukciósháznál az élő árveréseket is lehet követni, azokba be lehet kapcsolódni az interneten is. Ledényi Attila szerint az aukciók online jelenlétét némileg hátráltatja, hogy a magyar vásárlók dominánsan magyar művészetet vásárolnak, így nem szorulnak rá a 21. század technológiákra, ha hozzá akarnak férni a műtárgyakhoz. Egy budapesti aukció, kiállítás vagy akár alkotói műterem az ország legtávolabbi pontjáról is néhány órán belül elérhető.
Látszik, hogy itthon is elindult a hazai gyűjtők körében egyfajta generációváltás. „Egyre nyilvánvalóbb egy új vásárlói, gyűjtői generáció megjelenése, amelynek hatására a vásárlói megfontolások között növekvő mértékben jelenik meg a befektetői szemlélet” – emelte ki Ledényi. Martos is úgy látja, hogy a kortárs művészetet tekintve már nagyon komoly gyűjtemények vannak fiatal üzletemberek kezében is. Martos szerint a gyűjtés motivációja elsősorban még mindig a „szépet birtokolni” érzése. Ledényi pedig úgy látja, hogy „a hazai piac viszonylagosan alacsony fejlettségét tekintve szinte mindegy, milyen motiváció mentén kezd valaki műtárgyat vásárolni, a lényeg, hogy kedvet kapjon ahhoz, hogy eredeti műalkotások kerüljenek a birtokába és életterébe.” Rámutatott arra is: az Art Market Budapest keretében például jól érezhetően növekszik azoknak a száma, akik elszánták magukat életük első műtárgyának megvásárlására.
„A kortárs műgyűjtés egyik leginkább vonzó varázsa az, hogy az alkotók kortársaink, semmi sem zárja ki tehát, hogy akár személyesen is kapcsolatba léphessünk velük, és így könnyebben értsük, érzékeljük és értékeljük az alkotói gondolatmenetet és folyamatot” – mondta Ledényi. Úgy látja, hogy a klasszikus gyűjtők egy része mintha újra kezdene nyitni a kortárs művészet felé, bár elsősorban a kortárs klasszikusok 40-50 évvel ezelőtti alkotásai vonzók a számukra. Martos szerint nálunk az úgynevezett „klasszikus modern” művészet megy a legjobban. Ezt igazolja, hogy a 30 millió felett elkelt összes hazai tételek ma már csaknem 350 leütést számláló listáján mindössze négy élő művész képe van (két Reigl, Lakner, Nádler), és ezen kívül még öt II. világháború után született alkotás (négy Kondor Béla-festmény és egy Hantai).
És hogy kik voltak idén a legnagyobb sztárok a hazai műtárgypiacon? A már említett Rippl-Rónai-kép vitte a prímet. Vaszary János Dunaparti korzója 140 millió forintért ment el a Virág Judit Galéria téli árverésén. Dénes Valéria Bruges festményéért 110 millió forintot adtak, ahogy Kádár Béla Concertina művéért is. 95 milliót ért idén Perlott Csaba Vilmos: Park című műve. Batthyányi Gyula esetében jelentősen megdöntötték az életműrekordot, amikor Körhinta című képét 55 millió forintos kikiáltási árról indulva 85 milliónál ütötték le. Kádár Béla Konstruktív város (Nő kutyával) című munkája pedig annak ellenére érte el 48 millió forintos kikiáltási árról a 85 millió forintos leütési árat, hogy védett kép, külföldi érdeklődők ezért nem licitáltak rá.
Vaszary Jánosnak idén több munkája is elkelt 30 millió forint feletti áron. A Dunaparti korzó című festménye ért a legtöbbet idén, 140 milliót, de Teraszon címet viselő munkát 72 millióért vitték el. Patkó Károly Mediterrán kikötő vitorlással című képe 60 millió forintos leütési árával szintén kimagasló. A legdrágábbak között szerepelt még többek között Schönberger Armand Abszintivók, Vaszary János Virágcsendélet és Virágcsendélet kék korsóval, Kádár Béla Nő macskával, Ferenczy Károly Jókai-domb vagy Scheiber Hugó Kertvendéglő című műveik is.
A kiemelt kép a Kieselbach Galéria 2017-es Kereterdő című kiállításán készült. Fotó: Horváth Péter Gyula
