Az új kötetek között van a Barokk freskófestészet Magyarországon című nagyszabású sorozat következő része, amely Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye barokk emlékeit veszi számba. A gazdag képanyagon és értő bemutatásokon keresztül nem csupán a magyarországi barokk freskófestészet története, hanem a korszak gondolkodásmódja és esztétikája is megérthető.
Ablonczy László színháztörténész, kritikus új esszékötete a kezdetektől, vagyis 1790-től követi nyomon a magyarországi Hamlet-előadások történetét egészen a sorsfordító 1956-os esztendőig. A Hamlet, a magyar című kötet a magyar színjátszás története mellett a kultúrpolitika, a nemzeti hagyomány és emlékezet kérdéseivel is foglalkozik.
Szigeti Csaba új, Van, hiszen lehet című könyvében a történelmi regényekben fellelhető „lehetséges magyar költészetet" vizsgálja: a rendre feltűnő énekfoszlányokat, hosszabb versrészleteket, szerzőket és előadókat gyűjti egybe, rendszerezi és elemzi.
Új kötetben mutatja be Mészáros Éva textilművész, divattervező iparművész pályaképét F. Dózsa Katalin művészettörténész tanulmánya és Simonovics Ildikó divattörténész interjúja. A kismonográfia egyben album is, a kötetben külön katalógus mutatja be az életmű legfontosabb alkotásait.
Több száz fotóval illusztrálva mutatja be Haris László életművét új kötetében Bán András. Haris László 13 évesen, 1956-ban lefényképezte a forradalom helyszíneit, de ezek a rejtegetett képek csak 2005-ben kerültek elő, majd bejárták a világot.
Kiemelt kép: Magyar Kurír/ Fábián Attila
