A Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) friss programjairól, terveiről és az eddig elvégzett munkáról Prosek Zoltán igazgató, Kígyós Fruzsina, a képzőművészeti, Rajna András, a régészeti osztály vezetője és Szebeni Tóth Anett kommunikációs vezető számolt be.
A Ferenczy Múzeumnak otthont adó Pajor-kúriát közel tíz éve felújították, ám az épületet látogató- és műtárgybaráttá is kellett tenni. Tágas, új fogadótér jött létre, és hamarosan múzeumshop, valamint kávézó fogadja a vendégeket, a látogatói forgalom irányának megváltoztatásával pedig átláthatóbb, vonzó közösségi színtér és hangulatos kert várja őket. „Nagy örömömre az ISBN Könyvesbolt és Galériával együttműködve könyvesboltunk is nyílik” – jegyezte meg Prosek Zoltán.
Az idén új festést kapott a Boromisza Emlékház utcafronti oldala, és megszépül majd a Barcsay Múzeum és a Ferenczy-ház homlokzata. A Népművészetek Házának homlokzata tavaly újult meg. Mint az igazgató kiemelte, az épület különleges szerepet játszik a település életében, hiszen „ez a város identitásjelképe, és ide tervezzük a helytörténeti és a néprajzi kiállítást”. „Az elvégzett munkák azonban csak a töredékét jelentik a szükségesnek; a kis múzeumok épületeinek – ide tartozik az Ámos–Anna Emlékház is – teljes körű felújítására folyamatosan pályázik az intézmény” – tette hozzá.
A háttérbeszélgetésen szóba került a Fő téri Képtár helyzete is, amivel kapcsolatban Prosek Zoltán elmondta: a kiállítóteret rendbe hozták, ám „nem tudom, hogy magát az épületet mikor tudjuk bármilyen fejlesztésbe belerakni. Néhány évvel ezelőtt 2,5 milliárd forintról szóltak a költségek.”
A kiállításokról
Az FMC kiállítási tematikájában három fő irányt jelölt meg: az új generáció támogatását, megismertetését, a pályájuk csúcsán lévő művészek bemutatását, valamint az életművek feldolgozását és retrospektív tárlatok létrehozását. Ezt szolgálta például a fiatal Melkovics Tamás Panta rhei című kiállítása, az Üveg hat főre című csoportos kiállítás vagy Puklus Péter július végéig látható tárlata, amely a művész eddigi legnagyobb és legfontosabb kiállításai közé sorolható.
Újítások, különlegességek
Az FMC a múzeumi struktúrában szokatlan szatellitintézmény létrehozására is vállalkozott. Az IKON kiállítóhely célja a szentendrei művészek bemutatása és menedzselése. Az első tárlatoknak a Vajda Múzeum adott otthont, ebben az évben azonban már új helyen, a Fő téri Képtárban láthatók az IKON-kiállítások, ahol Vincze Ottó tárlata után Fridvalszki Márk, Keserü Ilona és Tzortzoglou Yorgos kiállításával folytatódik a sorozat. A kiállítótérben hamarosan múzeumshop nyílik, ahol a bemutatkozó művészek tízlapos szitanyomatmappái is megvásárolhatók.
Az FMC új, fotóművészeti kiállítóhelye, a PhotoLab februárban nyílt meg a Vajda Múzeumban, és a szentendrei kötődésű fotóművészek számára ad teret a bemutatkozáshoz. Az év hátralévő részében Deim Balázs, majd Csontó Lajos kiállítása lesz látható.
A múzeum gyűjteménye nemcsak a képzőművészetre fókuszál, gyűjtői köre több területen is nagyon gazdag – Kígyós Fruzsina erre hívta fel a figyelmet. A Ferenczy Múzeum Szentendre-termében Vas István emlékére júniusban nyílik meg Az idő metszeteiben című irodalmi kiállítás. A költő „háború előtti epizodikus szentendrei élményei, majd az ötvenes évektől feleségével, Szántó Piroskával közös Hold utcai nyaralójuk és persze a szentendrei versek okán van létjogosultsága egy összegző, emlékező kiállításnak Szentendrén”, hangsúlyozta.
Anna Mark, Deim, Vajda, Pacsika
Júliustól látható a Párizsban élő, idén 92 éves Anna Mark retrospektív tárlata, aki az 1950-es években baráti kapcsolatot ápolt az Európai Iskola alkotóival, köztük Ország Lilivel, Bálint Endrével, Vajda Júliával. 1956-ban elhagyta Magyarországot, és 1959-ben Párizsban telepedett le, ahol ma is él és dolgozik. „Szorosan kötődik Szentendréhez is, hiszen a gyerekkorát itt töltötte” – emlékeztetett Kígyós.
Pacsika Rudolf szentendrei képzőművész Képtelenség című, szeptemberben nyíló, szűkített retrospektív tárlata néhány műegyüttes bemutatásával az alkotó munkamódszerébe, gondolkodásába kíván betekintést adni.
A MűvészetMalomban Deim Pál születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából megrendezik a Csendek című kiállítást, amely az életmű friss szempontú áttekintésére vállalkozik. Az alkotói korszakok ismertetése mellett nagy hangsúlyt kap a művész sajátos motívumhasználatának és absztrakciójának elemzése, valamint – mind a festmények és plasztikák, mind a köztéri művek vonatkozásában – a téralakítás kérdésköre.
A 2015 óta zárva tartó és most újranyíló Vajda Emlékmúzeumnak és a Vajda Lajos-életmű bemutatásának kiemelkedően fontos szerepe van Szentendre újraértelmezett kulturális identitásának megfogalmazásában – hangzott el a beszélgetés során. A nyitókiállítás Vajda Lajos Szentendréhez fűződő kapcsolatát, a város motívumainak a vajdai életműben való megjelenését és Vajdának a kortársaira gyakorolt hatását dolgozza fel.
Párhuzamos narratívák címmel novemberben nyílik a múzeumi centrum gyűjteményes kiállítása, amely a modern és kortárs művészet viszonyát igyekszik megvilágítani, valamint a múzeumi reprezentáció kérdéseire hívja fel a figyelmet.
Állandók és „félállandók”
A Czóbel Múzeumban Két paletta címmel tavaly ősszel nyílt meg a szentendrei művész házaspár, Czóbel Béla és Modok Mária kiállítása. Az állandó tárlat az év végén megújul, és újabb műtárgyak lesznek láthatók. A Kmetty Múzeumban a névadó tájképeiből látható tárlat Az örök kereső 2.0 címmel, a múzeum következő kiállítása pedig Barcsay Jenő művészetébe ad betekintést. A Kovács Margit Kerámiamúzeumban Kovács Margit, a Duna királynője címmel 2029-ig látható az állandó tárlat.
A Magyar géniusz program keretében elnyert 65 millió forintos támogatásnak köszönhetően a Pajor-kúriának nemcsak az épülete korszerűsödik, hanem egy ötéves kiállítás is megvalósul benne a múzeum gyűjteményéből. A „félig állandó” tárlatba időről időre új műtárgyak kerülnek be, „hiszen hatalmas kollekciónk van, amin keresztül szeretnénk bemutatni a modern és a kortárs képzőművészet párhuzamát, valamint górcső alá venni a köztük lévő kapcsolatot” – mondta Kígyós Fruzsina.
Tudományos munka és közösségi régészet
42 különböző helyszínen közel 200 ezer négyzetméteren végeztek feltárást a régészek tavaly – számolt be Rajna András. A leletek közül kiemelkedik egy tatárjárás kori kincslelet, ahonnan 121 ezüstdénár került elő. Az István ifjabb király által kibocsátott veretet Csömörön találták meg, és nemrég több honfoglalás kori sír is előkerült. A múzeum régészeti gyűjteménye több mint hétszázezer tárgyat számlál, és ehhez az óriási mennyiséghez több raktárépületre, valamint folyamatos raktárkapacitás-bővítésre van szükség – jegyezte meg Rajna András, és arról is beszélt, hogy a múzeumnak nagyon fontos szerepe van a civil régészetben, a közösségi régészek támogatásában. „Akik évek óta részt vesznek ebben, azok tulajdonképpen már profik; akár múzeumi munkatársak is lehetnének”, tette hozzá.
Fókuszban a múzeumpedagógia
Az FMC működésében fontos szerep jut a múzeumpedagógiának, hiszen „kiemelt célunk, hogy olyan generációkat neveljünk fel, amelyek otthonosan mozognak a művészetben és a múzeumi terekben” – fogalmazott Kígyós Fruzsina. A szentendrei oktatási intézményekkel kötött szerződéseknek köszönhetően ingyenes múzeumlátogatást és foglalkozásokat tudnak biztosítani a diákoknak, akikhez dráma- és élménypedagógia játékos keverékével igyekeznek közelebb vinni a kortárs kultúrát és a modern művészetet. Ebben az évben több mint ötezer gyerek – óvodás, általános és középiskolás – vett részt a programokban. A szünidőben két múzeumi tábort kínálnak az általános iskolásoknak.
Megszólítani minden korosztályt – avagy csábítás programokkal
A kiállításokhoz kapcsolódó programok minden korosztályhoz szólnak, a tárlatvezetéseken kívül sok egyéb más mellett családi napok, felnőtteknek szóló múzeumi mesék, szenior alkotónapok várják a látogatókat. Ősztől folytatódik a Kortársalgó című irodalmi beszélgetéssorozat, a Keresztrím – Költők párban című sorozat, és régészeti előadások, filmvetítések, városismereti, művészeti séták és zenei programok is lesznek. Újdonság a Két paletták című sorozat, amelyben Winkler Nóra szentendrei művészpárokkal beszélget és a Kortárs pillanatok, amelyben műgyűjtésről, műgyűjtőkről esik szó.
A MűvészetMalom térben és időben
A MűvészetMalom különleges helyet foglal el Szentendre múzeumi világában, s bár nem része az FMC-nek, az intézmény üzemelteti. Szerepe megkerülhetetlen a város kulturális-művészeti életében, és talán az lesz majd a turisztikaiban is. Az ikonikus épület középső szárnya 2022-ben megújul. A földszinten többcélú terem jön létre, ahol minikonferenciák, kiállítások rendezhetők, az emelt galériaszinten pedig üvegezett felületek mögött különleges terek biztosítanak helyet múzeumpedagógiai programoknak.
Az épület ad majd otthont az Európai Iskola (1945–1948) művészcsoportot bemutató, 2023-ban nyíló új kiállításnak, amely minden eddiginél nagyobb, több mint kétszáz műtárgyat mutat be, köztük külföldről származókat is.
Ugyancsak a Malomban rendezik meg a Képzőművészek Új Társasága (KUT) művészeit bemutató nagyszabású kiállítást. A KUT a két háború közötti modern magyar művészet képviselőinek egyik fontos érdekképviseleti szerve volt, tárlatai mindig a figyelem középpontjában álltak. Az alapítók között szerepelt Rippl-Rónai József, Vaszary János, Márffy Ödön, Kmetty János, Bornemisza Géza és Egry József, akik a forradalmakat követően az itthon maradt modernek színe-javát jelentették.
Látogatóközpont lehet a MűvészetMalomban
A Duna-parti város kedvelt célpontja a hazai és a külföldi turistáknak – amit a számok is igazolnak –, ám a múzeumokban eltöltött idő a gazdag kulturális és művészeti kínálat ellenére kevés. Mint Prosek Zoltán megjegyezte: még mindig a Kovács Margit Múzeum a fő helyszín, és kevés figyelem jut a Ferenczy Múzeum, az óvárosi múzeumok és a MűvészetMalom által kijelölt útvonalra. „A külföldi turistacsoportok például nagyjából másfél órát töltenek a városban. A cél az, hogy ezt körülbelül két és fél órára tudjuk növelni.”
Erre a problémára igyekszik most megoldást találni a város azzal a négyszázmillió forintos turisztikai pályázattal, amelynek révén a MűvészetMalomban látogatóközpontot hoznának létre. Az elképzelés szerint a fő attrakció az udvari középső szárny földszintjén kialakítandó két vetítőterem lesz, amelyekben két csoportot is tud majd fogadni a központ. A vetítőtermekben audiovizuális tartalmak segítségével a vendégeket Szentendre történelmével, látnivalóival és híres lakosaival fogják megismertetni. Az épület utcafrontján található előtérből múzeumshoppal egybefoglalt pénztárt alakítanak ki, amely a szentendrei művészek által készített ajándéktárgyak, nyomatok, albumok, könyvek megvásárlására is alkalmas lesz. Az előtérből nyíló kávézó minden arra járó vendéget fogad majd. Szintén az előtérből lesz megközelíthető a látványműhelyként kialakítandó grafikai műhely, ahol a művészeti szitanyomás fortélyait ismerhetik meg a látogatók, sőt maguk is készíthetnek nyomatokat.
Új fesztivállal bővül a rendezvénykínálat
A Jazz Estek Szentendre keretében a múzeum új jazzfesztiválján június 3-a és 5-e között nemzetközi és hazai sztárfellépők mutatkoznak be a különleges hangulatú Barcsay-udvarban. A nyitónapon Liane Carroll kápráztatja el a közönséget, amely a továbbiakban a jazzélet olyan kiválóságaival is találkozhat, mint Borbély Mihály, Lukács Miklós, Dés László, Vörös Niki, Bencze Alma, Bolba Éva, Karosi Júlia, Lachegyi Máté, Juhász Gábor, a Coltrane Legacy, az Ensemble Borealis és a Gitármágia.
Szeptemberben folytatódik a tavaly indult Szentendrei nyitott templomok hétvégéje, amely nemcsak a megyében, hanem országosan is különlegesnek számít. Szentendre nemcsak a művészetek, hanem a templomok városa is. Tavaly a város összes egyházi felekezete csatlakozott a fesztiválhoz, a szentendrei templomok, imahelyek kapui, udvarai zenei, irodalmi, építészeti, egyházművészeti, képzőművészeti programok előtt nyíltak meg – mondta el Szebeni Tóth Anett. A szeptember 9. és 11. közötti hétvégén olyan előadók lépnek fel, mint a Szent Efrém Férfikar, a Liszt Ferenc Zenekar és a Vujicsics Együttes. A népszerű, város-, művészet- és egyháztörténeti KÉK-séták mellett ebben az évben is lesznek kreatív programok felnőtteknek és gyerekeknek.
Ösztönzés és elismerés a művészeknek és a kutatóknak
Idén két díjat alapított a múzeum, hívták fel a figyelmet az FMC vezetői. A Ferenczy-díjat hazai képzőművészek számára hirdetik meg két kategóriában: a 35 év alattiak számára a fiatal feltörekvő, a 35 év felettiek számára pedig a befutott művész kategóriában. Idén a 35 év feletti képzőművészek jelentkezését várják, míg a 35 év alatti képzőművészek számára 2023-ban írják ki a díjat. A támogatás összege 3,5 millió forint.
A Korniss kutatói ösztöndíjjal az az intézmény célja, hogy a pályázaton nyert szakember kutatási témája Szentendre művészeti, kulturális vagy építészeti hagyománya legyen. A kutatónak az anyagi támogatás mellett lakhatást is biztosítanak a Ferenczy-házban (www.muzeumicentrum.hu).
Fotók: Ferenczy Múzeum/Deim Balázs
