A jelenleg darabjaira szedett, láthatóan szennyezett, korábban már ragasztott kávégép részletes állapotfelméréséhez, szakvélemény elkészítéséhez és a tárgy helyreállításához külső szakrestaurátor bevonása szükséges.
A Caflish Pécs város legpatinásabb cukrászdája, múltja több évszázadra vezethető vissza. Az épületben 1789-től működik folyamatosan cukrászda, 1800-tól kávéház is. Az épület 1869-től került a svájci eredetű Caflisch családhoz. Caflisch Kristóf cukrászmester 1869-től bérelte, 1879-ben pedig megvette a cukrászdát. Tőle halála után özvegye vette át a stafétát, és évtizedekig vezette az üzletet.
A cukrászda ekkor vált országosan ismertté. Különösen a két világháború közti korszakban élte fénykorát, a pécsiek kedvelt találka- és szórakozóhelye lett, s ekkor vált cukrászüzemmé is. 1945 után az alapanyaghiány, majd a szocialista tulajdonviszonyok miatt válságba került, 1952-ben államosították. A szocialista korszakban Éva cukrászda volt. Ekkor már nagyon kevés eredeti használati tárgy maradt meg benne, berendezéseit lecserélték.
Ebben a korszakban került a cukrászdába a herendiporcelán-burkolatú kávégép, ami valódi műremek, de sohasem volt a Caflisch tulajdona, az Éva cukrászda relikviái közé tartozott. A cukrászda 1988 augusztusában kapta vissza eredeti nevét.
A Régi Pécs blog szerint összesen tíz darab készült a Herendi Porcelánmanufaktúra Viktória-mintával festett kávéfőzőgép-porcelánburkolatából. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon mutatták be, később több budapesti és vidéki vendéglátóhelyre került belőle egy-egy.
A pécsi gép sorsa a cukrászda többszörös tulajdonosváltása és négy évig tartó zárvatartása miatt egy ideig kérdéses volt. Egy anonim nagylelkű adományozó jogszerűen megszerezte a díszes burkolatot, neki köszönhetően a pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz került az értékes műtárgy. Az átvételkori felmérés során kiderült, hogy a jelenleg darabjaira szedett, szennyezett, korábban már ragasztott kávégép állapotfelméréséhez, a szakvélemény elkészítéséhez és a tárgy helyreállításához külső szakrestaurátor bevonása szükséges.
A cél az, hogy a herendi kávégépet minél előbb a nagyközönség is megcsodálhassa.
Forrás és fotó: Janus Pannonius Múzeum
