Bokonics-Kramlik Márta, a Skanzen ismeretátadási osztályának vezetője 2016-ban közös gondolkodásba kezdett Szabó Tamás Ferenccel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mentálhigiénés munkatársával arról, hogy mit nyújthat egy múzeum a hajléktalan emberek számára.

Azóta minden évben fogadják hajléktalanságot megtapasztalt emberek egy csoportját a szeretetszolgálat szervezésében, tavaly óta pedig már a Menedékház Alapítványtól is érkeznek vendégeik.

A Skanzen olyan kulturális és szociális programot kínál, amely hozzájárul hajléktalanság által sújtott honfitársaink reintegrációjához. Egy-egy múzeumlátogatás alkalmával azáltal, hogy egyenlő esélyű hozzáférést biztosítanak számukra a kultúrához, javítják az életminőségüket.

Mi ennek a módja? Miként segíthet a múzeum a társadalomba való könnyebb visszailleszkedésben?

A csoportokat komplex múzeumi alkalmakon fogadják, amelyek három egységből épülnek fel. A tájegységi sétát interaktív workshop, majd közös étkezés és kötetlen beszélgetés követi a résztvevőkkel és múzeumpedagógusokkal.

A tájegységi sétákon a kiállítások megtekintése és értelmezése során mindenki elég időt kap, hogy feloldódhasson. Így nem csak új ismeretekhez jutnak a résztvevők, hanem régi szép emlékeiket is felidézhetik.

Olyan eleme is van a programnak, amelynek révén a résztvevők hasznosítható tudásra, készségekre tehetnek szert. Az interaktív workshopokon több embernek kell egymással együttműködnie, így a szociális és kommunikációs készségek fontos szerepet kapnak. A csoporttagoknak egyszerre kell aktívnak lenniük és az adott tevékenység elméleti hátterét megismerniük.

Az egyik istálló tapasztott falának javítása és vályogtéglavetés során például mindenki belekóstolhatott, miként lehet természetes alapanyagokból könnyedén építkezni. Amikor közösen sütöttek kenyérlángost, az egészséges táplálkozás fontosságáról, lehetőségeiről és a földbe ásott kemence építésének fortélyairól is szó esett. Ezek a programelemek segítenek a tanult tehetetlenség leküzdésében.

A múzeumi alkalmat minden esetben közös étkezés és beszélgetés zárja.

A programok segítenek abban, hogy a résztvevők önbecsülése, önértékelése és önbizalma növekedjen.

„2020-ban és 2021-ben két nyertes Erasmus+ pályázat során is lehetőségünk nyílik arra, hogy kollégáinkkal a hajléktalansággal kapcsolatos érzékenyítő programokon vegyünk részt. Megismerve a jó gyakorlatokat, a Skanzen hozzájárulhat a hajléktalan emberek társadalmi reintegrációjához, társadalmunk elfogadóbbá, szolidárisabbá válásához” – mondja Szabó Tamás Ferenc.

A teljes cikk a Skanzen blogján olvasható.

Fotók forrása: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum