Ez a Városligeti fasor végében álló villa a századfordulós szecesszió egyik legszebb darabja, ilyen színvonalú épületből egész Európában nagyon kevés van – méltatta a Kőrössy Albert Kálmán építész által 1899-ben a saját családja számára tervezett házat a hétfői megnyitón a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László kiemelte: korántsem természetes, hogy a nagyközönség mostantól belülről is megtekintheti a villát és az abban elhelyezett műgyűjteményt, de az, aki ezt az épületet megvásárolta és felújíttatta, nem saját magának állította helyre, hanem a köz javára. Szabó András műgyűjtő mindkét féltett kincsét „megosztja” a látogatókkal, az új kiállítás pedig a Városliget gazdag szabadidős kínálatát egy csokorba gyűjtő Liget+ programajánlatába is bekerül – közölte.
Szabó András felidézte, hogy a szecessziós villáról megvásárlásakor, az 1990-es években kiderült, hogy a II. világháború utáni renoválása nem korhű módon történt. Ezért kutatás indult, majd ennek eredményeit és számos archív fényképet felhasználva több ütemben állították helyre a villát, visszaadva annak régi fényét. Az épület sokáig irodaházként működött, két éve azonban az a döntés született, hogy kiállítóközponttá alakítják, hogy itt mutassák be a gazdag kollekció legszebb darabjait – fűzte hozzá.
Szabó András elmondása szerint gyűjteménye egyik legjelentősebb része a több mint ezer darabos Zsolnay-kollekció, amelyből a villában mintegy ötszáz alkotás látható. Ezt egészíti ki a „Balaton festőjeként” ismert Egry József képeinek mintegy száz darabos gyűjteménye, valamint a Rippl-Rónaitól a nagybányai festőiskola mesterein át a kortárs szentendrei alkotókig terjedő válogatás, amelyekbe szintén betekintést kínál a ResoArt Villa kiállítása – közölte Szabó András.
Költő Magdolna, a ResoArt Alapítvány kuratóriumának elnöke hozzátette, hogy a villa előzetes bejelentkezés után, vezetéssel látogatható, illetve egy, a városligeti Millennium Házától induló szecessziós séta keretében is megtekinthető. Emellett az épület egyedi rendezvényhelyszínként is megnyitja kapuit. Mint elmondta, a villaépületen a szecesszió magyaros irányvonala keveredik a korszak uralkodó nemzetközi stílusjegyeivel. A homlokzatot dús ornamentika díszíti, a különleges alakú, ólomüveg ablakokat pávák, oroszlánfejek és burjánzó indák szegélyezik, az oromfalon pedig a festészet, a szobrászat és a műépítészet allegorikus figurái láthatók. A homlokzattal harmonizáló, kovácsoltvas kerítés Jungfer Gyula alkotása.
A házba belépve megcsodálható a Róth Miksa műhelyében készült, hatalmas üvegablak, amely javarészt eredeti állapotban vészelte át az elmúlt század viszontagságait, az emeletre felvezető színes, kovácsoltvas lépcsőkorlát pedig Hochmann József lakatosmester munkája. Mint a ResoArt Alapítvány munkatársai elmondták, a ház négy termét elfoglaló Zsolnay-kiállítás a gyár sikertörténetét mutatja be az 1870-es évektől az 1920-as évek végéig, végigkövetve, hogyan vált a Zsolnay kis pécsi manufaktúrából világhírű vállalattá.
Az első, „családi” szobában láthatók a Zsolnay Teréz és Júlia által tervezett, magyar néprajzi motívumokból, majd orientális hatásokból is inspirálódó kerámiák, valamint Júlia férje, Sikorski Tádé munkái, többek között egy 16 millió forintért vásárolt, 185 centiméter magas óriásváza, amely hajdan a Gellért Szálló dísze lehetett.
A következő teremben külön vitrint kaptak Sikorski gazdag ornamentikával ékített kerámiái, melyekkel szemben Klein Ármin nyugati, elsősorban reneszánsz mintákat követő alkotásai képeznek kontrasztot.
Noha a Zsolnay bevételeinek jelentős része az építészeti és ipari kerámiákból származott, a gyár által készített díszkerámiák igazi luxuscikknek számítottak, fénykorában a Zsolnay évi 34 kilogramm aranyat használt fel díszítésükre. Az 1890-es évek gyakran hímzést imitáló, sokszorosan áttört, technikailag bravúros, a formák és színek szinte végletekig vitt burjánzását mutató műalkotásait a harmadik teremben mutatja be a kiállítás.
A gyár második aranykorát a szecesszió időszaka és az eozinmáz felfedezése hozta el, ezt a korszakot a földszinti Zsolnay-terem vizsgálja. Az új éra tervezői, mások mellett Apáti Abt Sándor, Mack Lajos és Kapás Nagy Mihály munkái a magyar szecesszió stílusteremtő alkotásainak számítanak, néha pedig már az art decót is megelőlegezik - mutatták be a tárlatot az alapítvány munkatársai.
Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt
