Vékonycsőrű póling.jpg

Nem él többé a Földön vékonycsőrű póling

Hivatalosan is kihaltnak tekinthető természetvédő csoportok szerint egy korábban Európában és a Földközi-tenger partvidékén élő költöző madárfaj, a vékonycsőrű póling.

A Brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB), a BirdLife International és a holland Naturalis Biodiversity Centre természetvédelmi szervezetek hétfőn közzétett közös elemzésükben megállapították: utoljára – minden kétséget kizáróan – 1995 februárjában látták egy példányát Marokkóban. A Szibériában a tajgán, tőzeglápokban, sásos-nyíres területeken költő, ősszel Észak-Afrikába vonuló vékonycsőrű póling lehet az első olyan ismert madárfaj, amelyet ebben a régióban kihaltnak nyilváníthatnak. Évtizedeken keresztül nagy erőkkel kutattak valamiféle életjel után a madár szibériai költőhelyén, illetve a Földközi-tenger partvidékén, ahol telelni szokott, de nem jártak sikerrel. Tekintettel arra, hogy 1995 óta sehol nem észlelték, a szakemberek szerint a faj mára már jó eséllyel – 99,6 százalékos bizonyossággal – globálisan kihaltnak nyilvánítható. Nicola Crockford, az RSPB egyik vezetője elmondta: elkeserítő a vékonycsőrű póling története, amely egyben arra hívja fel a figyelmet, hogy még nagyobb erőkkel kell dolgozni azért, hogy megóvjuk a kihalástól a többi veszélyeztetett európai madárfajt.

„Hogyan is várhatjuk el az Európán kívüli országoktól, hogy fokozottan védjék a saját állatfajaikat, amikor a mi, viszonylag tehetősebb társadalmaink is kudarcot vallanak ebben?” – tette fel a kérdést. Hivatalosan a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) határoz arról, hogy mely fajok tekinthetők kihaltnak, a szervezet a vékonycsőrű póling ügyében még nem hozott ilyen döntést.

A természetvédők pontosan nem tudják, mi okozhatta a vékonycsőrű póling kihalását, de azt feltételezik, hogy a költőhelyük lecsapolása és bevonása a mezőgazdaságba, illetve a tengerparti vizenyős területek eltűnése járulhatott hozzá a populáció jelentős csökkenéséhez. További tényező lehet a szennyezés, a betegségek és a klímaváltozás is.

Ez is érdekelheti

Új madárfaj jelent meg Magyarországon

Hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkuszposzátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon a szegedi Fehér-tavi Ornitológiai Tábor munkatársai november 1-jén. Amennyiben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordul.

Több mint 11 ezer kék vércse hagyja el a Kárpát-medencét

Rekordot döntött a vonulásra összegyűlt kék vércsék száma a Kárpát-medencében – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Jeladók és keresőkutyák segítik a kerecsensólymok védelmét

Az Európai Unió által támogatott Life SakerRoads projektben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei műholdas nyomkövetővel és keresőkutyákkal segítik az év madarának választott kerecsensólyom állománycsökkenésének megállítását az észak-alföldi régióban.

Multikulti gibbonpár állt össze Debreceben

Az Európai Fajmegmentő Program keretében a svéd kolmardeni állatkertből megérkezett Debrecenbe Edith, a nőstény fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a 17 éves, Debrecenben született hím mellé – tájékoztatta az MTI-t a nagyerdei állatkert igazgatója.