Nemes Nagy Ágnes 100 – Lélegzetnyi végtelen címmel nyílt meg az idén száz éve született Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró és pedagógus életművének kiállítása.
Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) alkotói pályája szerves részét képezi a magyar irodalomtörténetnek, költői munkássága, versei máig meghatározó művészi mondanivalót hordoznak, annak ellenére, hogy eleinte, a fojtott levegőjű ötvenes években kényszer szülte őket.
Verseskötetei mellett műfordításai és gyerekirodalmi művei is kimagasló irodalmi nívót képviselnek. Érdemei az Újhold című, meghatározó folyóirat lapszerkesztőjeként, esszéíróként és tanárként is maradandóak, a szellemi szabadságot és a minőséget mindenek fölé helyezte. Tárgyias költészetével, kései tömbszerű prózaverseivel a modern magyar költészet alakítójává, nemzedékének vezető egyéniségévé vált.
A költői életmű részletek megragadásából rajzolódik ki: a szabadtéren felállított kiállítási elemek között végigsétálva meghatározó pillanatok és benyomások kerülnek elő Nemes Nagy Ágnes művészetéből. Megidézett versei mellett felidéződnek magánéletének motívumai, tanári és szerkesztői működése, valamint pályatársainak véleménye a költészetéről. „Mindig is aközé a nagyon kevés költő közé tartozott, akik elemi erővel ütik meg az embert” – olvasható róla Lator László költő egyik levélrészlete.
Feltárul Nemes Nagy Ágnes környezettel kapcsolatos érzékeny szemlélete is, hiszen a költő az emberi érzések mellett a természet új perspektívába helyezésére is buzdított, hirdette, hogy tanulni kell a fákat. Bár csak pillanatnyi összefonódás lehetséges, Nemes Nagy Ágnes versei legalább egy-egy lélegzetnyi megvilágosodást, ráismerést kínálnak. Költészetének hatása mindmáig tart, és életműve tovább él, nem csak az irodalomban:
„Törzsek közt járok, mint a szél. / Más a halmazállapotom.”
A kiállítás kurátora Pataky Adrienn, a tárlat ingyenesen tekinthető meg a Várkert Bazár déli panorámateraszán április 8-ig.
Fotók forrása: Várkapitányság
