Neumann János szüleinek és anyai nagyszüleinek, illetve a család más rokonainak tulajdonában voltak azok a tárgyak, amelyeket most láthat először a nagyközönség - mondta el Képes Gábor muzeológus.
A kiállítást kiegészítő kilenc életrajzi tablót az első magyar számítógép egyik építője, Kovács Győző állította össze. A Neumann János életét és pályáját, elsősorban a számítástechnika fejlődésére gyakorolt hatását bemutató sorozaton túl további két tablón a géniusz budapesti éveiből fennmaradt képzőművészeti emlékeket gyűjtötte össze Selmeczi György, a hagyaték tulajdonosa. További két tablón - a Róth Miksa Emlékháznak köszönhetően - az egykori Neumann-villa díszes üvegablakát is láthatják a múzeum látogatói, sok más érdekes relikvia mellett - hangsúlyozta Képes Gábor.
Egy tabló pedig a múzeum együttműködő partnerét a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságot mutatja be - magyarázta a muzeológus, hozzátéve, hogy ez az a szervezet, amely 1968-ban az ország egyik első civil szervezeteként jött létre, és amely a hidegháború ellenére fölvállalta Neumann Jánost, aki magyar származása mellett elkötelezett amerikai is volt.
A tárlaton megjelenő eredeti tárgyak között található egy olyan emlékkönyv, amelyben Neumann János anyjának kézírása is látható, valamint az anyai nagyanyáról és nagyapáról készült Kunwald Cézár-festmények is megtekinthetők. "Ezek az olajképek az utolsó Neumann rokon kivándorlása után kerültek a családom birtokába" - mondta Selmeczi György. A képekről korábban nem is lehetett tudni semmit, csak hosszas nyomozás, internetes kutatás után derült ki, hogy valójában kiket ábrázolnak a festmények - mondta a hagyaték tulajdonosa.
Az Egy géniusz ifjúkora című április 29-én nyíló időszaki tárlat június közepéig a Közlekedési Múzeum állandó kiállításának részeként látható.
