A Balogh Rudolf-díjas Vékás Magdolna fotóművész Fém és kő – New York és Budapest című kiállításán a két városról alkotott tudás egészen új fényt kapott. Ezt egészíti ki a fotókon nyomot hagyó tárgyiasult líraiság és személyesség.

Vékás Magdolna a Dési Huber István fényképész szakiskolában tanult, majd 1977-től tíz évig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum fotósaként tevékenykedett. 1988 óta dolgozik régi fotótechnikákkal, legtöbbször cianotípiával, albuminnal.

A tudatosan elrendezett kiállításon a néhány évvel ezelőtt Budapestről készült megannyi városfotó a lábunk előtt hever, míg a tíz évvel korábban New Yorkban rögzített képek a falakon lógnak. Különböző tér, különböző idő. Képpárok. Technikai különlegességüket az adja, hogy fém- és kőlapokra nagyították őket.

A képek keltette szokatlan érzés magyarázata, hogy nehezen dönthető el: New York vet árnyékot Budapestre, vagy fordítva, Budapest tükröződik-e New Yorkban. A fotóművész és a kiállítás szervezői a választ a közönségre bízzák.

Saly Noémi várostörténész megnyitó beszédében elmondta, hogy létezik az a Budapest, amin járunk, ami a miénk, a falakon meg ott van egy másik, álmainkban létező város, New York. „Van tehát a valóság és van a látomás, majd kiderül, mennyire rokon a kettő” – mondta. Hozzátette, hogy ez a két világ inkább hasonlít, mintsem különbözik.

A kiállítás megnyitója

Vékás Magdolna a Kultúra.hu-nak elmondta, hogy annak idején egy kortárs fotóművészeknek szervezett utazáson vett részt New Yorkban, és ahol csak megfordult a városban, fotózott. „Később ebből a képsorozatból született egy kiállítás 2012-ben a Kolta Galériában. Utána vettem a fejembe, hogy Budapestről is hasonló anyagot állítok össze” – mesélte. „Semmi szégyellnivalója nincs Budapestnek, van olyan jó város, mint New York, attól eltekintve, hogy kisebb.”

Arra a kérdésre, hogyan kereste meg a New York-i képek budapesti változatát, röviden kifejtette, hogy a hasonló épületek és hangulatok nyomába eredt, nem volt nehéz dolga. Megemlítette, hogy egyik kedvenc helye New Yorkban az Arborétum volt, aminek a Füvészkért az itthoni megfelelője.

A galéria vezetője, Borbély László régóta ápol szakmai kapcsolatot Vékás Magdolnával, és egy ideje gondolkodtak azon, hogy szervezzenek neki kiállítást a galériában. „Hogy a fotó újabb és újabb médiumai jelennek meg, miközben a digitális fotózás részesül mostanság előnyben, nagy öröm. Ez visszatérést jelent a fotó ősiségéhez, magához az anyagiságához. Ami felettébb különleges, az a mostani tárlat technikája” – magyarázta.  

A rendkívüli kiállítás december 20-ig tekinthető meg.