Igazából jó nekünk, ha február 24-én, Mátyás napján fagy. Hogy miért? „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” Vagyis: ha ma nagy hideg van, hamar jön a tavasz – ha viszont enyhülés: soká tart még a tél.
Mátyás napja az utolsó nagy téli időjósló nap. Mindig nagy hidegek jellemezték. Ha ettől eltért az időjárási minta, az jelentette a rosszat – hiába esik már jól ilyenkor a fagypont feletti hőmérséklet a testnek.
A hideg idő a régiek szerint jó termést ígért, a Mátyás-napi szél viszont kifújta a tyúkból a tojást – vagyis kevés tojást jelzett az évre.
Ha a libák tojtak Mátyáskor, a tojást nagy becsben tartották. Székelykevén pirossal jelölték meg a Mátyás-napi lúdtojásokat, mert nagyon figyelni kell majd az ebből kikelt libára: hajlamosnak tartották az eltűnésre, de érdemes volt extrán vigyázni rá, mert ha sikerült megőrizni, a legjobb gúnár vált belőle.
Különös, de a régieket a Mátyás-napi fagy nem tartotta vissza a mezőgazdasági munkák megkezdésétől. Sőt. Szlavóniában akkor vetettek búzát, árpát, zabot, ha havazott – ezzel reméltek jó termést varázsolni egész évre. Az asszonyok pedig a konyhakertben vetettek sárgarépát, petrezselymet és borsót – merthogy ilyenkor biztosan nem eszi a féreg a magokat, és persze akkor ez így lesz egész esztendőben. A Mátyás-napi esőt viszont nem tartották jó jelnek: egész évre jégverést ígért és őszre savanyú szőlőt. A halászok is különlegesnek tartották a napot. Aki kifogta Mátyás-napkor Mátyás csukáját, egész évben szerencsés halászatra számíthatott. Érdemes tehát ma szerencsét próbálni!
Fotó: Shutterstock
