 |
(MTI) - A tabudöntögető, blaszfémiával vádolt, botrányokozó Hermann Nitsch a hatvanas évek elején indult bécsi akcionista képzőművészeti irányzat meghatározó alakja. Pályatársaival, köztük Günter Brusszal, Otto Mühllel és Rudolf Schwarzkuglerrel együtt a festészet hagyományos határainak áttörésére törekedett, a közönség érzékeit intenzíven megszólító akciói vizuális tabukat rombolt le.
"Vértől tocsogó" műveit nem hagyományos módon, hanem - saját elnevezésével - "Orgia-Misztérium-Színház" akciói során vászonra csurgatott festékkel hozza létre. A művész mára többé-kevésbé elfogadottá vált, képei rekordáron kelnek el (300 ezer dollár a plafon), sőt 2005-ben megkapta a Nagy Osztrák Állami Díjat is. Magyarországon, a Kiscelli Múzeumban bemutatott vándortárlata 1999-ben heves indulatokat és emlékezetes közéleti botrányt kavart.
A mistelbachi múzeum egy már nem működő mezőgazdasági gépgyárban kapott helyet, a költségeket az alsó-ausztriai tartomány és Mistelbach városa fedezi. Összesen 4500 négyzetméteren helyezik el Nitsch hatalmas vásznait, ám a tér elegendő további "akciókhoz" is. Ez utóbbiak egyelőre a Mistelbachtól nem messze fekvő Prinzendorfban maradnak, a művész kastélyában, mert az ottani közönség már hozzászokott happeningjeihez.
A prinzendorfi kastélyt Nitsch első felesége vásárolta 1971-ben az Orgia-Misztérium-Színház akciók számára. Nitsch, aki a környékről, az alsó-ausztriai Weinviertelből származik, a "maga Bayreuthjának" nevezi Pinzendorfot, ahol hatalmas képeit nem tudná kiállítani. Ezért ezeket a hatalmas festményeit az új múzeumnak kölcsönzi 40 évre. Az összesen 4,8 millió euróból létesülő mistelbachi Nitsch Múzeum mellett létrehoznak egy Weinviertel Múzeumot is, mely a régió történetét és kulturális kapcsolatait mutatja be, azonkívül egy szabadtéri színházat és egy nemzetközi miseborközpontot is.
A dolog pikantériája, hogy a megnyitón az egyház is jelen lesz, az új múzeumot egy pap is meg fogja áldani. A művész a Der Standard című lapnak nyilatkozva ismételten tagadta, hogy művészetével a vallásos emberek érzelmeit vagy vallási közösségeket akart volna megbántani. "Különböző vallások jelképeit hoztam egymással összefüggésbe, erotikus jelképeket kombináltam a vallásiakkal, de soha nem akartam a vallást gyalázni" - mondta a magát "mélyen vallásosnak" nevező Hermann Nitsch.
