Interaktív kiállítással, századfordulós hangulatú kávéházzal nyílik meg október 26.-án a Városliget egyik legrégebbi épülete, valamint a Rózsakert. A Nagyjátszóteret ugyancsak az őszi tanítási szünet első napján vehetik birtokba a gyerekek – mondta a Kultúra.hu-nak Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.
Befejeződött az egykori Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója. A Millenium Házaként megnyíló épületben a Városliget aranykorát bemutató interaktív kiállítás, valamint egy századfordulós hangulatú, Zsolnay-kerámiákkal díszített kávéház várja a látogatókat. A több mint 130 éves épület főbejárata előtt – a park tájépítészeti megújításának részeként – egy 1500 tőből álló rózsakertet alakítottak ki, melynek központi eleme az épület gazdag homlokzati díszítésével harmonizáló Zsolnay szökőkút.
Baán László hangsúlyozta, a Millennium Háza néven újjászülető intézmény jelképe a Liget Budapest Projekt alapvető célkitűzésének: a régi értékek megőrzésének és egyben korszerű módon történő megújításának.
A cél az volt, hogy a Millennium tartalmas, látogatott tere legyen a Városligetben létrejövő új kulturális negyednek.
Baán László a Kultúra.hu-nak elmondta: ugyancsak október 26-án nyílik meg a Városliget Nagyjátszótere, amely korosztályokra bontott élményelemekkel várja a gyerekeket.
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy hosszú évtizedek után méltó funkcióval kapja vissza a közönség a sokáig elhanyagolt állapotban lévő, üresen álló épületet, amelynek főbejárata visszakerült az eredeti, Hermina út felé néző oldalra.
Az épület Pfaff Ferenc tervei alapján műcsarnoknak épült az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, ám már a megnyitás után kiderült: kiállítási funkcióknak szűkös a ház, ezért néhány évvel később megépült a Ligetben a Műcsarnok jóval nagyobb, mai épülete.
A Városliget közepén álló épület a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések megsemmisültek.
Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor belső kialakítása ipari, irodai jelleget kapott. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült méltó, hosszútávú művészeti-kulturális funkciót találni neki.
Nagy Csaba, a tervező Archicon építésziroda vezetője elmondta: az eredeti struktúrát igyekeztek visszaadni, miközben szellősebb, modernebb tereket hoztak létre. Az előtérből jobbra, illetve balra nyíló két terem – az egyik a kiállításnak, a másik a kávéháznak ad helyet – bazilikális elrendezésű, amelynek oldalsó falait azonban csak három és fél méteres magasságig hozták le, így egybenyitva a főhajót és a két mellékhajót. A termek az oldalfalak üvegablakain és a főhajó mennyezetén keresztül kapnak természetes megvilágítást.
A restaurátori munkálatok egyik vezérelve volt, hogy a díszítőelemeket lehetőség szerint az eredeti helyükön restaurálják. A helyszínen csaknem 2000 Zsolnay-elemet újítottak fel, míg külső restaurátor-műhelyben további 2500 kerámiát állítottak helyre. A sérült, illetve leesett, hiányzó elemeket – összesen több mint 2000 darabot – az épületről fennmaradt korabeli felvételek, illetve a Zsolnay-mintakönyvek alapján sikerült az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolni.
Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta: az épületben korábban dolgozott egy portás, aki évekig gyűjtögette a padláson az egyre rosszabb állapotban lévő homlokzat lepotyogó elemeit, így kevés elemet kellett újragyártatniuk.
Hozzátette: a városligeti épületen keverednek a reneszánsz motívumok és a középkori templomokat idéző faunfejek, de egyiptomi és görög nőalakokat, valamint perzsa szárnyas oroszlánokat is felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton.
Petri Lukács Ádám, a Millennium Házában létrejött kiállítás kurátora hangsúlyozta: a tárlat elsősorban a fiatal korosztályra fókuszál, az iskolások számára vonzó formában mutatja be a Liget megszületését, történetének legfontosabb mozzanatait, jellegzetes épületeit, a 19. és 20. század fordulójának korát meghaladó megoldásait.
A fotók és a videó forrása: Városliget Zrt.
