„Sok nemzedéktársával ellentétben Oláh János sosem dugta a fejét a homokba, kritikusa és krónikása is lett egy olyan embertelen korszaknak, amelyben a sokáig a magyar nép gerincét adó parasztságot szétzüllesztette az egyre bénítóbb hazugságba lealjasodó hatalom” – fogalmazott a konferencia megnyitásakor Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
Oláh Jánost kérlelhetetlen igazmondása, szociális érzéke, az elesettekért küzdő humanizmusa, az árulókat és cinkosokat kimérten leleplező, bosszúvágytól mentes erkölcsi példamutatása Móricz Zsigmond, Németh László, Illyés Gyula és Nagy László örökösévé avatta.
Sokoldalú lírája merített a népköltészetből, az avantgárdból, a kuruc kötészetből és az egzisztencialisták létélményéből is. Költői nyelvezete egyszerre realista és látomásos, filozofikus és ábrázoló jellegű. Prózaírói munkásságát a 60-as években indult nemzedék úttörői között kell számon tartani.
„Oláh János nyomatékos és súlyos ember volt, életművét azonban a magyar irodalomtörténet és irodalmi tudat még mindig nem ismeri eléggé” – hangsúlyozta Jánosi Zoltán, a tanácskozást szervező Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője. Előadásában Oláh János életművének műnemi és műfaji összetettségéről beszélt. Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész Oláh János, nemzedéke lelkiismerete címmel adott elő a konferencián.
Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője, Oláh János özvegye a szerző líranyelvéről, Bertha Zoltán Oláh János intellektuális költészetéről, Vári Fábián László a Kilencek költőcsoport idén 50 éves, nagy hatású Az elérhetetlen Föld antológiáról, Kondor Péter János Oláh János regényeiről, Stamler Ábel az életmű recepciójáról ad elő a konferencián.
Oláh János tiszteletére november 22-én a Magyar Napló Könyvesboltban emlékestet szerveznek, amelyen kihirdetik a kiadó novellapályázatának eredményeit, és átadják Az év legsikeresebb szerzője-díjat is.
Nyitókép forrása: magyarhirlap.hu
