A honlapján olvasható, hogy mindig is művészet közelben élt, a saját stílusára mégis 32 éves kora tájékán talált rá. Előtte más tematikájú és stílusú képeket festett?
32 éves koromban találtam rá arra a stílusra, amelyiben hitelesnek érzem magam. Ez azt jelenti, hogy ebben érzem magam otthon, és ezáltal tudok olyasmit közvetíteni a világ felé, amiben hiszek. Korábban is festettem, de azok a képek sosem álltak hozzám olyan közel. A széles, mélykék hátterű baglyos képpel azonban egycsapásra megtaláltam önmagamat a festészetben. Ezt a képet akkoriban sokaknak megmutattam, a rengeteg pozitív visszajelzés nagyon sokat segített a továbbhaladásban.
"Orsi Mild, aki állatokat és házakat fest"- így jellemzi magát. Egyszerűségre törekszik?
Ez a szlogen az, ami a legjobban jellemzi a világomat. Egyszerű, és azt gondolom, ennyi, amit magamról elmondhatok. A képekhez, a világomhoz mindenki hozzáteszi a saját meglátásait. Azt gondolom, ahogyan minden mozdulatunk és szavunk minket jellemez, úgy minden általunk írt vers, általunk alkotott festmény is. Én nagyon szeretem a színeket és az éles kontrasztokat - a privát életben is. Magamat is így látom: színes és sokoldalú egyéniségnek, éles határokkal; fegyelmezett vagyok, ironikus, és sokszor igencsak önironikus is. Az "egyszerűségemben" sok összetett dolog rejlik. Állatokat festek, akik emberként viselkednek. Azokat az egyszerű pillanatokat próbálom megörökíteni, amelyeket sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni: hogy a boldogság a mindennapok egyszerűségében rejlik. Első pillantásra fel lehet ismerni azt, ami a képeimen van, de sok dolog rejlik mögöttük. Egyébként is - minden felnőtt valamikor gyerek volt. Én se művészként, se magánemberként nem felejtettem ezt el. Nagyon boldog vagyok felnőttként (is), de azt gondolom, nem árt, ha egy kis gyermeki darabkát megőrzünk életünk folyamán.
Mit nyújt Önnek az alkotás élménye?
Miközben festek, jól érzem magam, és a festményeimmel szeretném elérni, hogy más is jól érezze magát, mikor ránéz a képeimre. Én magam is olyan festményeket szeretek látni az otthonomban, amelyek jóleső érzést nyújtanak.
Milyen "üzenetei" vannak az Ön által festett világnak?
Amit közvetíteni szeretnék, az az, hogy bármit, amit szeretnénk, el tudunk érni. Én sose hittem volna, hogy ilyen gyorsan ilyen sikereket érek majd el ezen a téren. Azt tudtam csak, hogy igenis ezt meg azt a képet, ami a fejemben van meg akarom festeni, aztán be fogom mutatni a közönségnek. Számomra a háttérmunka (reklám, kiállítások, fotózás) ugyanolyan komoly tervezői munka, mint egy kép megalkotása. Ugyanolyan komolyan veszem, mert maximálisan céltudatos vagyok. A fotók, amelyeken én vagyok, egy-egy festményemmel együtt azt mutatják be, hogy igenis én az vagyok, amiket alkotok, és a képeim belőlem származnak. Ezért is van az, hogy nem festek megrendelésre.
Milyen technikával dolgozik?
Sokféle anyagot kipróbáltam már, de természetesen közel se mindent. Jó minőségű akrilfestékkel festek, pamut- és lenvászonra. Ez passzol a legjobban az elképzeléseimhez.
Arra nem gondolt, hogy mesekönyveket illusztráljon? Nem érkezett még Önhöz ilyen jellegű felkérés?
Svédországban kapcsolatban vagyok egy kiadóval, hozzájuk illusztrátorként adtam be pályázatot. Igazság szerint időközben annyi lehetőséget szereztem és kaptam festőként és kiállítóként, hogy bár tervben volt, de ez a mesekönyv-illusztráció most háttérbe szorult. Nem baj, mindennek megvan a maga ideje.
Tavaly is volt egy kiállítása Budapesten, idén újra megtekinthetőek lesznek a képei - most Jánossomorján. Mi a kiállítás koncepciója és miért éppen itt mutatkozik be?
Azért lesz Jánossomorján a kiállításom, mert gyerekkorom nyarait ott töltöttem, apai nagymamámnál. Nagyon szerettem ott lenni, és most is szeretek: édesapám él ott a családjával, minden nyáron oda is ellátogatok. Hoffka Helgával lesz közös kiállításom a nyáron, július 18-án lesz a megnyitó.
Mennyiben más ez, mint a tavalyi tárlat?
Számomra annyiban más ez a kiállítás, hogy ez egy új közönség - Budapesten nőttem fel, így a barátaim, családom nagy része budapesti. Ott nőttem fel, ott jártam iskolába. Jó érzés volt tavaly viszont látni a családtagjaimat és a barátaimat a kiállítás keretében. (Lassan 10 éve Svédországban élek.) Nagy érdeklődéssel várom a mostani jánossomorjai kiállítást, hiszen itt is sok időt töltöttem.
(Készítette: Milojev Zsanett)
