„Levegőt!” – kiáltott egykor a költő, és kiáltottak vele mindazok, akik fojtogatónak érezték a társadalmi-politikai légkört, amely korlátozza az egyéni szabadságjogokat, és elítélték a hatalmat, amely megfigyel, betilt és korlátoz, ahelyett, hogy a szélesebb társadalmi rétegek problémait orvosolná.
„Levegőt!” – kiálthatjuk ma is, amikor a megfigyelés globális méreteket ölt, a társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak, mint valaha, s mindezekhez új veszély társul: a klímakatasztrófa fenyegető árnyékában a friss levegő egyre kevesebb ember kiváltsága lett.
Amikor József Attila Levegőt! című, 1935-ben írt versét kiválasztották a szervezők az OFF-Biennále harmadik kiadásának kiindulópontjául, nem sejtették még, hogy címadásuk milyen új jelentésrétegekkel gazdagodik a 2020-as esztendő folyamán. Ahogy azt sem, hogy a globális pandémia miatt egy évvel el kell halasztani a biennálét. Az azóta eltelt időben százezrek-milliók szenvedésének voltunk tanúi, akik levegőért kapkodva küzdenek az életükért.
Mindeközben az „I can’t breathe / Nem kapok levegőt!” felkiáltás – a brutális rendőri intézkedések közben elhunyt afro-amerikaiak utolsó szavai – a Black Lives Matter mozgalom egyik legfontosabb mottójává vált.
Úgy tűnik, a levegő – és vele együtt a lélegzés – metaforája 2021-ben legalább olyan erős felszólítást jelez, mint a vers születésének pillanatában, a harmincas évek közepén.
Mit tehet a kortárs művészet, amikor tudományos tények helyett összeesküvés-elméletek, történelem helyett mítoszok hatják át a közbeszédet, és a kreativitás maga is a politika és a tőke játékszerévé vált?
Az OFFBiennálén szereplő projektek nem csupán rámutatnak a problémákra, hanem a kritikán túlmenően hol utópisztikus, hol játékos, hol nagyon is kézzelfogható javaslatokkal élnek. A Levegőt! cím nem kétségbeesett segélykérés, és nem is csak követelés, hanem felszólítás mindannyiunk számára. Arra utal, hogy a tiszta levegőért, szabadságunk védelméért, képzeletünk felszabadításáért tennünk kell,
nagy levegőt véve most kell munkához látnunk.
Csak így, közösen tudjuk megőrizni-megteremteni azokat a helyzeteket és helyeket, ahol szabadon lehet lélegezni.
2015 és 2017 után idén harmadik ízben valósul meg a biennále, ezúttal kevesebb, ugyanakkor komplexebb projektre koncentrálva. Ezekben az a közös, hogy szinte valamennyit csapatok kezdeményezték, amelyekben különböző területekről érkezett alkotók működnek együtt; és hogy a legtöbben közülük már évek óta együtt dolgoznak. Az OFF elsősorban épp az ilyen önszerveződő, hosszútávú, több művészeti ágon vagy kulturális területen átívelő projekteknek kíván platformot biztosítani.
Kiemelt cél vaz is, hogy a jelent kritikusan szemlélő, ugyanakkor a jövő lehetőségeit kutató, azt illetően valamilyen javaslattal, vízióval élő produkciók valósulhassanak meg, amelyek a maguk eszközeivel részt kívánnak vállalni közös ügyeink alakításában. A bemutatandó projekteket az OFF kurátori stábja független szakemberek bevonásával, egy nyilvános pályázat során választotta ki.
„2021 januárjában a globális pandémia nyomán kialakult helyzetben nem látjuk még, milyen formában tudjuk megvalósítani a terveinket. Mindenesetre akár városszerte megrendezett kiállítások és események, akár online tartalmak, akár a kettő kombinációja lesz idén tavasszal az OFF, a legnagyobb öröm mégiscsak az lesz, hogy harmadik alkalommal is megvalósul. És ismét alkalmat ad arra, hogy a művészet kimozdítson, felrázzon, kérdezzen, perspektívát nyújtson, közösséget teremtsen és hidat verjen egy élhetőbb jövő felé” – mondta el Somogyi Hajnalka.
Kiemelt kép: XTRO Realm
