A párhuzamos tárlatok a képalkotó műfajok sajátosságaira koncentrálnak, az alkotónként eltérő nyitónap pedig mindegyik művész számára külön figyelmet biztosít.
François Fiedler Párizsban kiteljesedett absztrakt expresszionista művei mellé Várady Róbert filozofikus mélységű kortárs figurális festészetét állítják. Jankovics Marcell grafikai, animációs munkái mellett illusztrációiba, valamint történelmi, irodalmi ihletésű alkotói munkáiba is betekintést nyerhetünk. Lukáts Andor videó installációja után ötödikként Alexander Gyenes biokémikus, képzőművész a csillagászati kutatás területéről kiinduló szeriális projektjeit ismerhetjük meg.
François Fiedler, aki Fiedler Ferencként született, Kassán csodagyereknek számított. Ötéves korára olajfestékkel festett, 10 évesen már tárlaton szerepeltek művei. A mostani kiállítás része Mányoki Ádám híres Rákóczi portréjának másolata is, melyet Fiedler tízéves korában készített. Ez a tárlat egyetlen figurális alkotása, hiszen a méltán világhírű művész 1947-es emigrálását követően kizárólag absztrakt festészettel foglakozott. A szürrealizmus katalán mestere, Joan Miró egy képkeretező üzlet kirakatában figyelt fel Fiedler festményére. Rögtön pártfogásába vette a „fények festőjét”, beajánlotta a neves galériatulajdonos Aimé Maeghtnek, ettől fogva megnyílt Fiedler számára az út a francia modernizmus köreihez. Műveit gazdag felületképzés, fröcsköléssel, csorgatással, visszakaparásokkal megdolgozott textúra jellemzi. Tisztán vizuális problémát akart a vászonra vinni, több művének címet sem adott, nehogy ezzel is befolyásolja a nézőt.
Ezzel szemben Jankovics Marcell kiállításán a figurális ábrázolás sokszínűségében gyönyörködhetünk. A kurátorok igyekeztek a művész szerteágazó tevékenységének csaknem minden szeletét bemutatni, különös tekintettel a – közelgő évfordulóhoz kötődően – a művész Trianon rajzsorozatára.
Jankovics Marcell örömmel mesélt az alkotói folyamatról, kiemelte animációs filmjeire utalva a csapatmunka értékeit és fontosságát. Oscar-díjra jelölt animációs rövidfilmjének, a Sisyphusnak a rajzai önmagukban is művészi alkotásnak tekinthetők.
A tárlaton megismerkedhetünk meg nem valósult filmekhez készített karaktertervezeteivel is, így például Rejtő Jenő Piszkos Fredének szereplőivel is. Elárulta, hogy a helyesírási hibákkal teli Fülig Jimmy-leveleket bal kézzel rajzolta meg, így tudott csak a levelekkel „azonosulni”.
A magyar színházi élet egyik legsokoldalúbb alakja, Lukáts Andor ezúttal a képzőművészet területére látogatott. Elmondása szerint videóinstallációjában a tudattalanban vizsgálódik, 7-7 különböző életkorú férfit és nőt szólaltat meg. Bemutatja, hogyan változik az emberi lét az idő múlásával. A videóinstallációban Lukáts szerint minden benne van, ami csak történhet az emberrel élete során.
Várady Róbert az elmúlt 10 évben készült munkáiból válogatott. Párhuzamosan készült, de eltérő sorozatokhoz tartozó festményei együtt, egyszerre láthatók a kiállításon. A tárlat igyekszik átfogó képet nyújtani a művész intellektuális élményeket nyújtó képalkotó gyakorlatáról, melyben nagyrészt az ember és az őt körülvevő társadalmi, kulturális, fizikai tér viszonyára, annak ellentmondásosságára tematizálódik.
Alexander Gyenes magyar származású amerikai képzőművésznél fontos megemlíteni, hogy biokémikusként dolgozik, tudományos munkássága nagyban meghatározza művészeti felfogását és témaválasztását is. A műcsarnokbeli kiállítás elsősorban a csillagászati kutatás területeiről kiinduló szeriális projektjeit mutatja be, különös tekintettel a kora 20. századbeli jezsuita csillagász, Fényi Gyula munkásságára. Monotípiák, videó munkák, digitális nyomatok, grafikai művek és kézzel faragott szobrok dolgozzák fel a csillagászat egy-egy eseményét.
François Fiedler és Jankovics Marcell kiállítása február 2-ig, Várady Róbert és Lukáts Andor kiállítása december 13.–február 2. között, Alexander Gyenes kiállítása december 14. –február 9. között látható.
Kiemelt kép: François Fiedler cím nélküli alkotása
