Orbán Viktor a költő versével búcsúzott
Saját verssoraival búcsúzott a csütörtökön elhunyt Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságírótól, korábbi kultúráért felelős államtitkártól Orbán Viktor miniszterelnök. „Minden élet kő egy épületben. Minden élet hang egy tenger által mormolt dalban, sorsokból szőtt óriási szőnyeg, Isten-szőtte óriási dallam" - idézte Facebook-oldalán Szőcs Géza Millenniumi óda című versét Orbán Viktor.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda közölte, hogy Szőcs Gézát a Miniszterelnökség saját halottjának tekinti.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményében mély fájdalommal vett búcsút Szőcs Gézától, aki „a magyar kultúra és irodalom egyik legmeghatározóbb alakjaként, miniszterelnöki megbízottként, kulturális főtanácsadóként és korábban kultúráért felelős államtitkárként is elszántan segítette a kormány munkáját a nemzeti kultúra megóvásában és a magyar kultúra népszerűsítésében. Nemzeti üzeneteit, verseit, személyiségét, humorát örökre megőrizzük. Élete és életműve előtt tisztelettel adózunk. Nyugodjon békében” – áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.
Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán búcsúzott a költőtől. „Néhány éve közösen ünnepelhettünk a felújított Klebelsberg-kastély avatásakor. Nyugodj békében, Géza, emléked legyen áldott!” – írta.
Demeter Szilárd költő, író az általa vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Facebook-oldalán emlékezett Szőcs Gézára.
A posztban felidézte a Babits Mihály tervezett emlékmúzeumába szánt hagyaték sorsát, amely Budapest 1945-ös ostroma során megsemmisült, csupán egy sérült írógép maradt belőle.
„Hát ez most a szimbólumértékű tárgyam, összegörbült billentyűkarokkal nem lehet verset írni. De lehetett, a versek túlélték az eszközt, leváltak a halott szerzőről is, ez az egyetlen triviális tapasztalati bölcsesség, ami erőt ad. Háború nincs, pszichózis van, küzdünk egy láthatatlanságig parányi vírus ellen. Naponta igazolja vissza, hogy az ember anyag. De több ennél, többek vagyunk, ez a dolgunk, megmutatni a többletet” – fogalmazott a PIM főigazgatója.
Demeter Szilárd bejelentette: kezdeményezi, hogy Szőcs Gézát rendkívüli eljárásban válasszák meg Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává.
Elekes Botond: óriási veszteség érte a magyar szellemi életet
Szőcs Géza halálával óriási veszteség érte a magyar szellemi életet – mondta el Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója, Szőcs Géza egykori államtitkári kabinetfőnöke pénteken az MTI-nek a Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költőre, íróra, újságíróra, kultúrpolitikusra emlékezve.
„Szőcs Gézával először 1983-ban találkoztam Kolozsváron, ő akkor az erdélyi magyarságnak már legendás figurája volt: mindenkit elkápráztatott az a bátorság, amellyel szembe mert menni a Ceausescu-diktatúra zsarnokságával. Az ő belső koordinátarendszere egyszerűen nem volt kompatibilis az akkori rendszer valóságával, a világot akkor is az igazi géniuszok perspektívájából szemlélte" – emlékezett az életének 68. évében elhunyt költőre Elekes Botond.
Mint hangsúlyozta, Szőcs Gézát műveltsége, lexikális tudása igazi reneszánsz emberré tette, aki annak ellenére, hogy megmerítkezett a politikában, mindig a szellem embere maradt.
A kolozsvári felvilágosult protestáns gondolkodás ötszáz éves hagyományai határozták meg a gondolkodását, identitásának fundamentuma az volt, hogy ő erdélyi magyar és európai – emelte ki.
„Kevés emberről lehet elmondani, hogy ennyire nagyvonalúan, nyitott szívvel és segítőkészen figyelte irodalmi pályatársainak a munkásságát. Soha nem volt irigy, mások írásaiban a szépet, az időtállót kereste" – idézte fel az Uránia igazgatója.
Mint hozzátette, Szőcs Gézára jellemző volt, hogy „mindegyik oldaltól kapott hideget-meleget", a hagyományos politikai kategóriákban gondolkodók sosem tudták beskatulyázni, mert nem azokban a toposzokban gondolkodott, mint a mainstream.
Nem hosszú magyarországi politikai karrierjének fő motivációja a miniszterelnökkel évtizedeken át ápolt, rendíthetetlen barátsága volt, e nélkül – az erdélyi politikában a kilencvenes évek elején szerzett rossz tapasztalatai után – soha nem kezdett volna bele a kulturális államtitkári munkába – jegyezte meg. Elekes Botond elmondása szerint Szőcs Géza az elmúlt tíz évben olyan víziókat fogalmazott meg, amelyekből aztán pragmatikus emberek valóságot tudtak gyúrni: az általa elképzelt Andrássy-negyedből nőtt ki például a Liget Budapest projekt. De elkötelezett volt a magyar komolyzenei élet szilárd alapokra helyezése iránt is: államtitkárként, később a miniszterelnök főtanácsadójaként újraformálta és nagyságrendekkel növelte a szimfonikus zenekarok támogatását.
Szőcs Géza politikusi munkásságából Elekes Botond kiemelte még, hogy államtitkárként ő volt a beterjesztője a Magyar Művészeti Akadémia köztestületet megalapító törvénynek és a 2011. első félévi soros magyar EU-elnökség idején „hibátlanul megoldotta a kulturális miniszterek tanácsának elnöklését" egy olyan időszakban, amikor Magyarország óriási össztűz alatt volt az új Alaptörvény és médiatörvény miatt.
L. Simon László költő, író, fideszes országgyűlési képviselő, a kulturális államtitkári poszton Szőcs Géza utóda a Facebook-oldalán búcsúzott.
„25 éve ismertük egymást. Az első kolozsvári könyvbemutatóm együtt volt az övével” – emlékezett. Mint felidézte: „Máskor a Toldiban ültünk, micsoda esték voltak azok. Kevés emberrel vitáztam annyit, mint vele, mégis a kölcsönös tisztelet határozta meg a kapcsolatunkat. (...) Amikor kértem, mindig adott, mindig segített. Óriási szellem volt, és remek poéta. Mindig azt hittem, hogy a halála is olyan lesz, mint az élete: nélkülöz minden hétköznapiságot, emelkedett lesz, különcökre jellemző. Méltatlanul elbánt vele ez az aljas vírus, amit eddig semmibe néztem, de most arcul csapott engem is, gyógyíthatatlan sebet ejtve. Isten veled, Géza!” – írta L. Simon László.
Orbán János Dénes költő, prózaíró, irodalomszervező elmondta:
Szőcs Géza önmagában kulturális intézmény volt, halálával a legnagyobb élő magyar költő távozott közülünk. „Félreismerhetetlen stílusa, merész képzettársításai, játékossága és érzelmessége lenyűgöző volt. Vaskos könyvet lehetne írni arról is, hogy mennyi emberen segített. Az 1990-es évek káoszában számos művészt és diákot a szó szoros értelmében a hajléktalanságtól mentett meg. Minket, fiatal erdélyi írókat fölkarolt, és olyan lehetőségeket biztosított számunkra, hogy azt hittük, álmodunk.”
Mint kifejtette, Szőcs Géza volt az Előretolt Helyőrség irodalmi műhely szellemi atyja és mecénása, és ez a műhely mára a magyar állami íróakadémiává nőtte ki magát. „Szőcs Géza hirtelen és váratlan halála nem csupán űrt hagy maga után, hanem egyenesen irodalomökológiai katasztrófa” – fogalmazott Orbán János Dénes.
Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere szintén Facebook-oldalán búcsúzott a költőtől:
„Különös ember, hatalmas költő volt Szőcs Géza. A kortárs erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjától kell fájó búcsút vennünk. Nyugodjon békében!” – fogalmazott a főpolgármester, aki Szőcs Géza Szíved megnyugszik majd című versét idézte posztjában.
Tőkés László: óriási veszteség érte az erdélyi magyarságot és az egész magyar nemzetet
Óriási veszteség az erdélyi magyarság és a teljes magyar nemzet számára Szőcs Géza költő, újságíró és politikus halála, aki a magyarság egyik legnagyobb formátumú költője, az autonómiapolitika oszlopos tagja volt – nyilatkozta pénteken Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az MTI-nek.
Kifejtette: kortársak voltak a szó szoros értelemben, egyben kolozsváriak, ez a körülmény szorosan összekapcsolta őket, életük sok tekintetben összefonódott. Fájdalmas, hogy kidőlt az erdélyi harcosok sorából Szőcs Géza.
Úgy vélte, Szőcs Géza akkor alapította az Ellenpontok című szamizdat folyóiratot, amikor már nem volt hova hátrálni az 1980-as évek elején, Nicolae Ceausescu diktatúrája falhoz állította a romániai magyarságot.
Ebben az állapotban álltak elő azok a kevesek, akik fel merték emelni szavukat a diktátor rendszere ellen, így Szőcs Géza is. A volt európai parlamenti képviselő és református püspök felidézte azokat az időket, amikor Désen tetten érte őket a Securitate és csoportos leleplezések történtek.
Emlékeztetett arra, hogy Szőcs Géza a rendszerváltozás kiemelkedő alakjaként 1989 után szerepet vállalt az alakuló Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ), amely azonban később az „egypártrendszeri eltorzulás" során „kilökte magából", így hosszú és gyümölcsöző életpályáján más utakon találta meg a kibontakozást. Gazdag költői termésével és magyarországi közéleti szereplésével az egész nemzetet tudta szolgálni.
„Meghajtjuk fejünket az ő emléke és életműve előtt, és rendezzük sorainkat, hogy méltók legyünk ahhoz, amit ő képviselt, amiért harcolt és munkálkodott" – mondta Tőkés László.
Erdélyi politikusok búcsúztak az alkotótól
Erdélyi politikusok emlékeztek pénteken Szőcs Géza költőre, újságíróra és politikusra.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Bizottságának tagja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, hogy Szőcs Géza „hatalmas személyisége" volt az erdélyi magyar kultúrának és a közéletnek, akivel az 1990-es években találkoztak, amikor a költő politikai szerepet vállalt.
Felidézte, hogy ellentmondásos volt Erdélyben a fogadtatása, amikor visszatért az emigrációból, de a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és a Reform Tömörülés végig kiállt mellette, sajnálták, amikor többet nem vállalt politikai szerepet. „Megtisztelő volt vele együtt gondolkodni a politikáról" – mondta Toró, majd hozzátette, hogy miután ismét elment Erdélyből végig követte az ottani eseményeket, tartották a kapcsolatot. Felidézte, hogy az első kisebbségi törvénytervezet fűződik az ő nevéhez, és szerepe volt az autonómia program kimondásában és támogatásában. Toró szerint költőként Szőcs Géza új kifejezési módot talált ki, „amivel mindig lenyűgözött. Hatalmas veszteség az ő halála, sok terv maradt befejezetlenül, egyike a legnagyobbaknak hagyott itt minket, de megmarad az életműve és a példája."
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy közösségi oldalon tett bejegyzésben emlékeztetett arra, hogy Szőcs Géza 1990. december 1-jén felszólalt a Gyulafehérváron szervezett ünnepségen, ahol Erdély és a Román Királyság egyesülésének évfordulóját ünnepelték. Akkor Szőcs Géza beszédét meglehetősen ellenségesen fogadta a román hallgatóság. Kelemen Hunor szerint ennek ellenére Szőcs Géza felszólalt ezen a román nemzeti ünnepen, mert „hitt abban, hogy talán egy olyan időszak következik, amikor a sérelmeket magunk mögött tudhatjuk, románok és magyarok pedig egyenértékű felekként építenek egy szabadabb demokratikus világot". Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy Szőcs Géza költő volt, a legjobbak közül való. „Úgy élt és úgy alkotott, hogy mindenhol mély nyomot hagyott maga mögött. Felismerhető, éles rajzú nyomokat" – írta az RMDSZ elnöke.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szintén egy közösségi oldalon tett bejegyzésében egy személyes élményét elevenítette fel az elhunyttal kapcsolatban. Iskolás volt, amikor megtudta, hogy a költő Nicolae Ceausescu kommunista diktátor ellen emelt szót az Ellenpontok szamizdat folyóiratban. Rámutatott: felfogták kamaszokként, hogy valaki meg mert szólalni, nemcsak suttogott. Hozzátette: az akkor felcsillanó szemek és a belső öröm emléke örökre vele marad, ahogyan Szőcs Géza jónéhány verse és írása is.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt írta a közöségi oldalán, hogy Szőcs Géza akkor lett a nemzedéke bálványa, példaképe, amikor üldözte a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate, amikor megkínozták hűséges kiállásáért. Emlékeztetett, hogy az Ellenpontok szerkesztőinek a madridi utókonferenciához eljuttatott Memoranduma célként fogalmazta meg, hogy nyerjen Székelyföld valódi és egész területére kiterjedő autonómiát. „Szőcs Géza akkor volt előfutára az autonómiatörekvésnek, amikor a a Ceausescu diktatúrával is szembe kellett fordulni. Az egész székelység vesztesége Szőcs Géza halála."
Nyitókép forrása: Országos Széchényi Könyvtár
