A Kensington-palota új időszaki kiállítása a háttérben dolgozó, névtelen szolgálókra irányítja a figyelmet.
Bár mindig a királyok és királynők voltak az angol monarchia központi alakjai, valójában a birodalom és az udvar ügyeinek intézéséhez hatalmas személyzetre volt szükség. A Kensington-palota legújabb kiállítása, az Elmondatlan életek ezekre a háttérben dolgozókra irányítja a fókuszt. A tárlat az 1660 és 1830 közötti évek közötti időszakot öleli fel, korabeli tárgyak segítségével meséli el az ismeretlen szolgák történeteit.
A brit királyi háztartás ebben az időszakban akár kétezer fős is lehetett. Az olyan szokásos foglalkozások mellett, mint szakácsnő, szobalány, inas vagy szoptatós dajka – aki szoptatta és gondozta az uralkodó gyerekeit – egészen meglepő feladatokat is találunk. A jég és hó őrzői, a jégdarabolók a hideg italokhoz és desszertekhez a folyókból és tavakból vágtak jeget. A patkányirtók patkányos mintával hímzett egyenruhában pusztították a rágcsálókat a palotában, de volt olyan is, aki a toalett használatában segítette az uralkodókat. A vadmacskaőrző feladata volt a monarchia házi tigriseinek gondozása.
A kurátorok kortárs műalkotásokat is kiállítottak, amelyek reflektálnak a korabeli tárgyakra. Peter Brathwaite fényképe egy fekete trombitás és udvaronc képét jeleníti meg, amely a Kensington-palota Királyi Lépcsőjén látható. Matt Smith művész kerámiatányérok segítségével meséli el egy úriember történetét, akit azért távolítottak el Sarolta királyné udvarából, mert rajtakapták, hogy egy fiatal férfival szexelt a Hyde Parkban.
Az egyik kurátor, Mishka Sinha szerint még sok kutatnivaló van a témában, de fontos, hogy a láthatatlanul, háttérben dolgozó emberekről is megemlékezzenek, akik munkájukkal hozzájárultak a királyi ház folytonosságának biztosításához.
Az Elmondatlan életek kiállítás 2024. október 27-ig tekinthető meg a londoni Kensington-palotában.
