Ha valaki meg szeretné ismerni Vidák Zsolt művészetét, vajmi kevés az ebédszünetben átgörgetni a weboldalát, vagy végigrohanni egy kiállításán. Ahogy mondani szokták, az ördög a részletekben rejlik − és ez különösen igaz a magyar illusztrátor esetében. A művész rajzait nézve akár órákig is elidőzhet az ember, mire tényleg minden részletet és történetet megismer. Ezen a héten Zsolttal randiztunk.
Hogy lesz valakiből illusztrátor?
Épületgépész mérnökként végeztem 1998-ban Pécsett. Már akkor éreztem, hogy a mérnöki pálya nem nekem való. Nagyon szerettem rajzolni, és miután Budapestre költöztem, beiratkoztam a Corvin rajziskolába. Ott ismerkedtem meg közelebbről a grafikus szakmával és rögtön beleszerettem. Három próbálkozás után felvettek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, akkori nevén Magyar Iparművészeti Egyetemre. Mesteremnek, Pálfi György Lászlónak nagyon sokat köszönhetek.
Mi határozza meg a rajzaidat? Mit tartasz legfontosabb védjegyednek?
Játék a színekkel, karakteres, groteszk figurák, épületek, aprólékosság, humor. Reggelente, mikor leülök az aktuális képem elé, sokszor úgy látom, hogy vannak még kidolgozásra váró részletek. Sajnos ebben a dologban nehezen tartom a kontrollt, így általában annyira túldolgozom a képet, hogy tele lesz apró részletekkel. Ezekre kis idő elteltével én is rácsodálkozom. Így spontán és szándékosan is kialakulhatnak a képeimen történetek.
Míg a többségnek elsőre mesekönyvek jutnak eszébe az illusztráció szó hallatán, te magazinokba és bélyegekre rajzolsz főként. Hogy jött ez?
Az illusztráció alkalmazási területe nagyon széles. A gyermekkönyv-illusztráció természetesen nagyon meghatározó az alkalmazott grafikai piacon, de párhuzamosan jelen van a magazin, felnőtt könyv, bélyeg illusztráció és sok más egyéb.
Számomra a bélyeg egy külön világ, a kép és a betű finom egyensúlya. Nagyon szeretek bélyeget tervezni. Az egész akkor kezdődött, amikor még a MOMÉe-ra jártam, ami abban az évben ünnepelte fennállásának 125-dik évfordulóját. Ennek a jubileumi eseménynek kapcsán a Magyar Posta kiírt a hallgatók számára egy bélyegpályázatot, amit megnyertem. Így kerültem be a Posta bélyeg osztályára, ahol a mai napig minden új bélyegre pályázni kell. Rengeteg bélyegem, bélyeg kisívem és blokkom jelent meg tizennégy éves együttműködésünk alatt.
2017-ban az Országok Városok című bélyeg kisívemmel elnyertem a Világ Legjobb Bélyege díjat (Best Stamp of the World − Premio Nexofil Award). Legutóbbi megjelenésem pedig egy bélyeg kisív Jule Verne − Nemo kapitány témakörben.
Rengetegszer dolgoztam együtt underground és külföldi magazinokkal is. Diploma után megkeresett a Roham magazin, boldogan mondtam igent a felkérésre. Később a Rohamon keresztül jutottam el a Symposion és más egyéb underground magazinokhoz. Ma is dolgozom néhánynak, de egyre ritkábban. Mostanában inkább az autonóm munkáimra fókuszálok.
Sok helyen jártál már, mégis Budapest az egyik legfőbb témád. Miért?
Itt élek közel húsz éve. Imádom ezt a várost lenyűgöző építészete és földrajzi adottságai miatt. Rengeteget sétálok, ilyenkor rendbe teszem a dolgokat a fejemben, töltődöm, és persze figyelek. Magától értetődő, hogy ezt a várost rajzolom. Nagyon sok Budapest témájú képem van. A napokban fejeztem be egy nagyon összetett képemet, a This is my Budapestet, amin négy hónapig dolgoztam. Ezután kicsit más témákkal szeretnék foglalkozni. Az illusztrációk mellett folytatom a festményeimet, illetve két befejezetlen könyv is vár rám.
Melyik munka volt számodra a legkedvesebb?
Nagy élvezettel dolgoztam a Budapest bang című képemen, ami egy félbevágott budapesti bérházat ábrázol. Mindezt úgy, hogy a metszés síkjába eső tárgyak is metszetben látszanak. Így láthatjuk a liftet, liftaknát, lépcsőházat, szobákat, hűtőt, a benne levő dolgokat, illetve cipőt, virágcserepet és minden mást félbevágva. Rengeteg tanulmányt készítettem ezekhez a metszetekhez. Ebben a munkámban is jelen van a humor, az aprólékosság és a gazdag színhasználat. Ezt a képemet a Neopaint works alkotócsoport 2015-ben felfestette egy 1000 négyzetméteres tűzfalra Budapesten. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb egybefüggő tűzfalfestménye.
Van példaképed?
Sok művész van, akire felnézek és inspirálnak a munkáik, de konkrét példaképem nincsen.
A legutóbbi filmek, amik nagyon megfogtak: A nagy szépség, Sztálin halála, Hintőpor.
Egy hely, ahova szeretnél egyszer elutazni?
Nincsen olyan konkrét hely, ahová mindenképpen el szeretnék jutni. Szeretek utazni. Bárhová.
Kedvenc könyv?
Az olvasás nagyon fontos része az életemnek. Borges összes műve nagy hatással volt rám. Nagyon sok kedvenc könyvem van, például Mario Vargas Josa: Júlia néni és a tollnok, George Orwell: Légszomj, Hemingway művei, Dickens: David Copperfield, Ray Bradbury: Marsbéli krónikák, Stanislaw Lem összes műve, Edgar Allan Poe művei.
Ha bárkit választhatnál, kinek a bőrébe bújnál egy napra? Soha nem gondolkodtam még el ezen. Remekül érzem magam a sajátomban.
