Alt Andrea, a kamarakiállítás szervezője abból a célból hozta létre a Független Iparművészeti Kortárs Szalont, a FIKSZ-et, hogy minél közvetlenebb kapcsolat épülhessen ki az érdeklődők és a kortárs iparművészek között. Vásárok szervezése mellett tematikus kiállítások megvalósításával színesítik éves művészeti programjukat. A Petőfi-bicentenárium pályázati felhívására jelentkezve arra vállalkoztak, hogy kortárs iparművészeket kérnek meg nemzeti költőnkre, munkásságára és korának társadalmi jelenségeire vonatkozó reflexióra. A kiírt téma sokszínűsége sokféle módon inspirálta az alkotókat, akik munkái az iparművészet szinte összes ágát reprezentálják. Néhány képzőművészeti tárgy mellett hangsúlyos szerepet kap a porcelán, a kerámia, az üveg- és textilművészet, a bőr- és faművesség, látványos az ötvös-, ékszer- és könyvszekció, és még textiltervezők ruhakölteményeivel is találkozhatunk.
A kiállítás olyan kortárs iparművészeti alkotásokat mutat be, amelyek Petőfi Sándor költészetének hatását tükrözik.
Alt Andrea elmondta: „A tárlatban bemutatjuk, miként válik múzsává egy mai, modern iparművész számára Petőfi lángoló hazaszeretete és olthatatlan szerelme Szendrey Júlia iránt. A tárlat lehetőséget ad arra is, hogy napjaink iparművészei a biedermeier tárgykultúrára és a kor szellemiségét átható romantikus irányzatra vagy éppen a XIX. század közepi szalon- és kávéházi életre reflektáljanak. Minden implementációban izgalmas megközelítés, szabad asszociáció és egyéni látásmód tárul fel előttünk, rávilágítva arra, hogy a kétszáz évvel ezelőtti halhatatlan eszmék és törekvések, az időtlenség és örök érték szellemiségét hordozzák.”
A reprezentatív Lotz teremben érzékletesen elevenedik meg a reformkor kulturális és szalonélete. A kortárs iparművészeti tárgyak közvetlen kapcsolatot teremtenek a mai kor embere és Petőfi között. A látogatók számára ismerős tárgykultúra egyszerre keveredik historikus vonásokkal és napjaink friss szemléletű vizualitásával. A kiállítási enteriőrben átlényegítve jelenik meg Petőfi kora, amelynek számos aktuális mondanivalója van számunkra. A kortárs iparművészeti formanyelv segítségével szinte tapinthatóvá válnak Petőfi költeményeinek üzenetei, géniuszának nagyszerűsége. A művészeti ágak – az irodalom és az iparművészet – egymás megértését erősítve fonódik össze. A költő műveinek jellegzetességeit több műtárgy is hangsúlyosan hordozza.
Szalay Andrea részletgazdag botanikai illusztrációi a magyar táj jellegzetességeit idézik meg. Bukrán Edit faliképének címében: Itt estem el én a harc mezején a Petőfi-életmű egyik legemblematikusabb művére, az Egy gondolat bánt engemet soraira utal.
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelme több alkotó számára is fontos inspirációs forrást jelentett. Júlia személye selyemretikül és kávéskészletforma is megidézi, és Zimits Andrea slow fashion (környezettudatos divattervezés – A szerk.) szemléletet tükröző ruhakölteményében is felfedezhető. A „szabadság, szerelem” eszményéről tanúskodnak Kiss Ilona Munkácsy-díjas könyvművész művészkönyvei is.
A tárlat nem csak néznivalót kínál: ismeretterjesztő alkalmakat is kapcsoltak hozzá a tervezők. Elsőként a Haza és haladás című előadáson vehetnek részt az érdeklődők április 16-án, vasárnap délután négykor. A reformkori porcelán- és kerámiaművészet bemutatását Segesdi Bori kerámiaművész és Lublóy Zoltán porcelántervező művész vezeti. A technikák és a díszítőeljárások alakulásának történeti hátterét világítják meg.
Április 18-án, kedden hatkor a biedermeier és a historizmus ékszerkultúráját ismerteti Alt Andrea ékszerszakértő. Az ötvösmunkák cizellált részleteit, szimbolikus utalásait ismerhetjük meg a kor divattörténetébe ágyazva.
Kiállító művészek: Ágoston-Papp Mónika, Bajcsi-Nagy Balázs, Benedek Olga, Borsódy Eszter, Botta Mónika, Bukrán Edit, Czifra Mónika, Csala Ildikó, Csipes Antal, Gavajda Kitti, Göbölyös Márta, Incze Kálmán, Kiss Ilona, Lenzsér-Mezei Kata, Magyar Márta, Melegh Andrea, Nacsa Rozália, Németh Orsolya, Pinviczki Judit, Reményi Katalin, Segesdi Bori, Smetana Ágnes, Szalay Andrea, Tóth-Kolozsvári Dorottya és Zimits Andrea.
A kiállítás 2023. április 23-áig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz termében. A kapcsolódó előadásokat a Vörös szalonban tartják.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
