Pharrell szerint ott a helye a művészeti versenyeknek is az olimpia műsorában

Popkult

A rapper-divattervező Pharrell Williams amellett kampányol, hogy a művészeti versenyek is bekerüljenek az olimpia programjába. Pontosabban vissza, hiszen 1912 és 1948 között a nyári olimpiákhoz építészeti, festészeti, szobrászati, zenei és irodalmi versenyek is kapcsolódtak, amelyeken ugyanúgy érmeket osztottak, mint a sportversenyeken.

US rapper, artist and fashion designer Pharrell Williams poses on the red carpet as he arrives for 'The Prelude to the Olympics' at The Fondation Louis Vuitton in Paris on July 25, 2024, ahead of the 2024 Paris Olympics.
JULIEN DE ROSA / AFP
Pharrell Williams a Fondation Louis Vuitton rendezvényén a párizsi olimpia megnyitója előtt. Fotó: Julien de Rosa / AFP

Pharrell minderről a párizsi olimpia megnyitója előtt, a Louis Vuitton Alapítvány hírességekkel teli eseményén beszélt, és kampányba kezdett azért, hogy a következő nyári olimpián, 2028-ban Los Angelesben a művészeti versenyek visszakerüljenek a programba – írja az Artnews.

Az első ókori olimpiai játékokat Kr. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, népszerűségük egyre nőtt, és egészen 393-ig rendszeresen megrendezték. Ekkor Nagy Theodosius császár – a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében – minden pogánynak minősített rendezvényt, így az olimpiát is betiltotta.

Az olimpiai játékok felélesztésének gondolata egy görög költő és újságíró, Panajótisz Szúcosz fejében fordult meg először 1833-ban, az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény pedig 1859-ben jött létre. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894-ben alakult meg a francia Pierre de Frédy, azaz Coubertin báró kezdeményezésére, az alakuló ülésen tizenhárom nemzet képviseltette magát, köztük egy magyar, Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgató.

Az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban mintegy 250 sportoló vett részt, akik kilenc sportágban – atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás, vívás – mérték össze képességeiket.

Coubertin bárónak az volt a szándéka, hogy az olimpiai játékok a kiművelt test mellett a kiművelt elmét is ünnepeljék, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és különböző művészeti szervezetek képviselői 1906 májusában elkezdték kidolgozni a művészeti versenyek koncepcióját azzal a kikötéssel, hogy az alkotások témáját a sportból kell meríteni a versenyzőknek.

A stockholmi (1912), az antwerpeni (1920), a párizsi (1924), az amszterdami (1928), a Los Angeles-i (1932), a berlini (1936) és a londoni (1948) olimpiák műsorában szerepeltek a művészeti versenyek. Ugyanúgy érmeket osztottak az első három helyezettnek, összesen 151-et, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a hivatalos éremtáblázatba ezt nem számította bele. (Ellentétben a Magyar Olimpiai Bizottsággal, amely számon tartja Mező Ferenc arany, Manno Militades, valamint Hajós Alfréd és Lauber Dezső ezüst-, illetve Földes Éva bronzérmét.)

A szervezet 1949-es közgyűlésén merült fel, hogy a művészeti versenyek kerüljenek ki az olimpiáról, azzal az indoklással, hogy a sportolókkal ellentétben a művészek profik. Ezt többen ellenezték, ám két évvel később  hiába döntöttek úgy, hogy visszakerülnek a programba a művészeti versenyszámok, a helsinki olimpia szervezői a rövid határidőre hivatkoztak, így nem tettek közzé nevezési felhívást. Majd 1954-ben a NOB úgy határozott, a versenyek helyett inkább kiállítások lesznek.

Az olimpiákat kísérő művészeti rendezvények azóta is hangsúlyosak, de versenyszámként eleddig nem merült fel integrálásuk. Mint az Artnews fogalmaz, Pharrell Williams nem vázolta bővebben azt, hogyan képzeli az ötlet megvalósítását, de egyértelmű, hogy a művészeti olimpia felélesztése nem csupán nagy erőfeszítésbe tellene, de az is szükséges hozzá, hogy az egyes kategóriákban aktívan működő szervezetek is támogassák a kezdeményezést.