A nevetlen, titkos gyökereknek raja erősebb, mélyebb földbe ás a címe a negyedik POKET versantológiának, amelynek anyagát Horváth Panna és Juhász Anna válogatta az elmúlt egy évben. A versek most is szerzők szerinti ábécérendben állnak, így egymás mellett szerepelnek klasszikus és kortárs költemények, ez pedig izgalmas áthallásokat, összecsengéseket szül.
A bemutatón Vecsei H. Miklós elmondta, hogy a #poketközösség egyik fontos üzenete továbbra is az egymásra figyelés és a kettészakítottság megszüntetése.
„Magunkra maradtunk, kevés a megbízható példakép, akik vezetnének minket, fognák a kezünket. Azonban az íróink, a költőink olyanok, akiknek az írásaikban megbízhatunk.” A POKET ötletgazdája szerint az irodalom segít abban, hogy felemeljük a tekintetünket, és elkezdjünk más tekintetekre vadászni.
Juhász Anna is úgy látja, hogy az olvasás fejleszti a másik iránti figyelmet, ami most annyira hiányzik az életünkből. Vecsei H. szerint pedig ebben a háborús időszakban különösen nagy jelentősége van a verseknek, ugyanis a béke nem egy állapot, hanem az önismeret és az önreflexió nagyon magas foka. A háború pedig az önismeret hiánya. És mivel az olvasás óhatatlanul önreflexiót és önismeretet hoz magával, ezért közelebb tud hozni a békéhez. E tevékenység nemcsak a másik iránti figyelmet erősíti, hanem azt is, hogy fókuszáltabban tudjunk befelé figyelni. Ahogy az antológia Nemes Nagy Ágnestől kölcsönzött mottója is mondja:
Ülsz és olvasol. Még te sem tudod, mily egyedül vagy.
Néha felérzel azért és méla mozdulatoddal gyöngéd állati bú sejtése mártja fénybe
egyszeri arcod.
Az olvasás nemcsak a külső, hanem a belső béke megteremtése miatt is fontos.
Izsó Zita költő elmesélte, hogy számára a könyvek saját teret építenek köré, otthont teremtenek, ahová elbújhat a világ zajai elő. Babiczky Tibor is úgy érzi: az olvasás saját szoba. Varró Dani pedig a könyvek vigasztaló funkcióját emelte ki: „Szorongó gyerek voltam, mindentől megijedtem, az olvasás azonban megnyugtatott.”
A POKET negyedik versválogatása Nemes Nagy Ágnes 100. születésnapja előtt tiszteleg.
Vecsei H. Miklós elmondta, hogy a költőt igen nehéz megfogni. Bogdán Zsoltot idézte, aki szerint Nemes Nagy rímei olyanok, mint a pisztráng. Egyenessége, őszintesége ugyanakkor lehengerlő. Varró Dani számára Nemes Nagy gyerekversei már kicsi korától nagyon fontosak voltak. Ezekben a művekben ugyanis van valamiféle kettősség: egyszerre nagyon primer módon szólítják meg az olvasót, formailag azonban tökéletesre csiszoltak. Nemes Nagy költeményei egyszerűek, mégis izgalmas ritmikájuk van.
Izsó Zita sokáig nem érezte közel magához Nemes Nagy verseit, túl objektívnek és távolságtartónak ítélte meg őket, most azonban kezd vonzódni e művek látomásosságához. „Olyanok ezek a versek, mintha egy kőből lennének kifaragva, azonban fontos a letisztultság ahhoz, hogy a szikrázó robbanásai kellő hatással legyenek az olvasóra.” Rámutatott: a kötetekbe nem került versekben megjelenő női tapasztalat megmutatja Nemes Nagy másik oldalát is, törékenységét, finomságát. Juhász Anna erre hozott is egy példát:
Rettentő ez az objektivitás.
Ez a kötél-rend, ez a láthatatlan
célzás-csomó, bujkálás a szavakban,
ez a temérdek hallgatási érdem.
Megfojt ez a szemérem.
Vecsei H. Miklós, valamint Tempfl Erik zenész és Hegedűs Bori énekes jelenleg is dolgoznak egy-egy Nemes Nagy Ágnes-esten. Bár különböző előadások készülnek, abban egyetértenek: kihívást jelent e szövegeket megzenésíteni, valamint a költő karakterét pontosan megfogni.
Fotók: Oláh Gergely Máté
