A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint az eredmény újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar egyetemi modell a brüsszeli ellenszélben is működik, és a magyar felsőoktatás erősödik, egyre versenyképesebb. A legfrissebb európai egyetemi rangsor több mint negyven európai ország felsőoktatási intézményeit rangsorolta az oktatási és kutatási kiválóság, nemzetköziesítés, piaci és akadémiai elismertség alapján. A közlemény hangsúlyozta, hogy tizenöt magyar egyetemből nyolc, köztük az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem jelentősen javított, négy pedig az egyre erősödő világverseny, az értékelésre újonnan belépő intézmények számának növekedése és a HU-rizont, valamint Erasmus+ Programokból történő jogtalan kizárás ellenére megtartotta pozícióját.
Az ELTE a 190., a Debreceni Egyetem a 222., a Szegedi Tudományegyetem a 228. helyen, a BME a 247. helyen szerepel, de a legjobb ötszázban van még a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a MATE, az Óbudai Egyetem, a Miskolci és a Pannon Egyetem is.
A megújult magyar felsőoktatás érdeme, hogy a magyar diákok, kutatók, egyetemek egyre erősebbek, jobbak, versenyképesebbek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy öt éve hét egyetemünk volt a világ legjobb öt százalékában, mára ezt a számot 12-re növeltük. Európai viszonylatban pedig idén több egyetemünk is jelentőset erősödött a 2023-ban publikált európai egyetemi rangsorhoz képest. „Versenyképes egyetemek, sikeres fiatalok, erős nemzet – de itt nem állhatunk meg egyetemeink élvonalba emelésében. Célunk, hogy 2030-ra legyen három magyar egyetem Európa száz legjobbja között, és legyen egy világ top százas egyetemünk is” – emelte ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A Quacquarelli Symonds (QS) 2023 őszén tette először közzé európai egyetemi rangsorát, amelynek most a második kiadását publikálták QS Europe 2025 néven. A kontinens 42 helyszínén összesen 685 intézményt vizsgáltak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban 18 helyet javítva került a már említett 190. helyre, ezzel pedig idén is a legjobb felsőoktatási intézménynek számít Magyarországon. A júniusban közzétett világrangsorban szintén előreugrott az intézmény: 140 helyet javítva tavalyi eredményén az 564. lett.
A QS európai rangsora a szervezet más listáihoz hasonló módszertannal készül – azzal a különbséggel, hogy az intézmények értékelése során nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a nemzetköziesítést és a mobilitást mint fontos európai értékeket. Ezt egy újonnan bevezetett, a nemzetközi hallgatók sokszínűségét (International Student Diversity) vizsgáló új mérőszám jeleníti meg a rangsorban.
A QS Europe 12 indikátorral számol, ezek közül az akadémiai reputáció, a publikációk szerinti hivatkozás, az elhelyezkedési lehetőségek, a kimenő hallgatói mobilitás, valamint a fenntarthatóság területén hazánkban az ELTE szerepelt a legjobban. Az elhelyezkedési lehetőségek tekintetében az ELTE az európai mezőnyben a legjobb százon belül, a 68. helyen áll.
A QS 2024 júliusában megjelent európai rangsorában Kelet-Európából a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem érte el a legjobb eredményt, előbbi a 79., utóbbi a 96. helyen szerepel. A Jagelló Egyetem, a Masaryk Egyetem és a Prágai Műszaki Egyetem után az ELTE a hatodik helyen áll a kelet-európai intézmények között.
