64c7f528ec825028562c22b4.jpg

Ránki Dezső: Aki kiemelkedő és igazán elismert művész, szerintem ne adminisztratív pozíciót töltsön be

Olyan embernek kellene vezetni a Zeneakadémiát, aki átlátja az egésznek a működését, tisztában van azzal, mi hogyan zajlik, művészileg is megfelelő színvonalon van, és jól tud menedzselni – fogalmazott Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművész, a Nemzet Művésze az Indexnek adott interjújában. Felesége, Klukon Edit zongoraművész szerint az utóbbi 15-20 évben a lehetőségek nem mindig aszerint adottak, hogy ki mennyire fantasztikus vagy nem fantasztikus, hanem teljesen máson múlik – kapcsolatokon, erőszakosságon, menedzselésen, sőt önmenedzselésen.

Ránki Dezső arról beszélt, hogy bizonyára sok mindenen lehet javítani, ugyanakkor a zenetanítás alapjai hosszú ideje lényegében változatlanok, és ez így helyes. „Azt sem gondolom, hogy azért mennek annyian külföldre, mert itt alacsony a színvonal. Régen kevesen mentek el, mert nem is mehettek! Most, a számos ösztöndíj-lehetőséget kihasználva, elindulnak világot látni a fiatalok, külföldről pedig idejönnek sokan, nagy a körforgás. Biztosan nem az a minőség fokmérője, hogy hányan mennek el és hányan maradnak.” Azt is hozzátette, hogy az akadémiára érkező növendékeknek az alap- és középfokú képzésben kell megfelelő szakmai alapvetéseket elsajátítaniuk, az egyetem már „hozott anyagból” dolgozik.

Olyan embernek kellene vezetni a Zeneakadémiát, aki átlátja az egésznek a működését, tisztában van azzal, mi hogyan zajlik, művészileg is megfelelő színvonalon van, és jól tud menedzselni – tette hozzá a Kossuth-díjas zongoraművész, aki szerint a rendezett, jó színvonalú képzés vonzza a külföldi hallgatókat. Hangsúlyozta: aki kiemelkedő és igazán elismert művész, szerinte ne adminisztratív pozíciót töltsön be – még ha megfelelő segítői is vannak –, hanem foglalkozzon a saját művészetével, és úgy gazdagítsa az embereket. Ezzel mindenki jobban jár. Ránki Dezső azt is megjegyezte: nem tanítanak az egyetemen, így kívülállóként csak annyit tudnak, amiről különböző forrásokból értesülnek.

Klukon Edit is úgy véli: elengedhetetlen az esetleges hibák orvoslása, ám – mint fogalmazott – nem hiszi, hogy csupán a drága pénzért idehívott külföldi professzorok mindent megoldhatnának. Arról is szót ejtett, hogy manapság „mindenki nehezebben találja meg a helyét – mi is, fél évszázad koncertezéssel a hátunk mögött –, mert a koncertszervezés, a pénzek elosztása nagyon megváltozott. Nem szívesen beszélek erről, de a problémát abban látom, hogy a lehetőségek nem mindig aszerint adottak, hogy ki mennyire fantasztikus vagy nem fantasztikus, hanem teljesen máson múlik – kapcsolatokon, erőszakosságon, menedzselésen, sőt önmenedzselésen. Ez sajnos rosszat tesz a minőségnek, mi így látjuk az elmúlt 15-20 évben.”

Ez is érdekelheti

A Kelemen Kvartett hazatér a Zeneakadémiára

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész házaspár által alapított Kelemen Kvartett a magyar vonósnégyesek egyik nemzetközileg legismertebb együttese. December 3-án, immár hagyományosan, a Zeneakadémián lépnek fel, hogy a hazai közönség is élvezhesse a külföldi színpadokon is szerzett tapasztalatokkal gyarapodó együttes játékát.

Várják a jelentkezőket a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyre

A Filharmónia Magyarország meghirdette a 2026. évi Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, amelyet jövő év szeptember 12. és 20. között rendeznek meg a Zeneakadémián. A verseny a világ zenei életének egyik kiemelkedő eseménye, amely a fiatal zongoraművészek fejlődését és nemzetközi karrierjének kibontakozását támogatja.

Nemzetközi karmesterversenyt indít a Müpa

Új fejezetet nyit a Müpa a tehetségek felkutatásában: 2026. október 1. és 10. között, a közmédiával közös szervezésben, rangos hazai és nemzetközi partnerek közreműködésével hívja életre a Solti Nemzetközi Karmesterversenyt, amelynek célja, hogy felfedezze és támogassa a kivételes tehetségű fiatal dirigenseket, inspiráló lendületet adva művészi pályájuknak.

Farkas Ferenc több mint hatvan film- és színpadi zenét komponált

Huszonöt éve, 2000. október 10-én halt meg Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a múlt század magyar zenéjének kiemelkedő egyénisége, az Egy úr Velencéből, A bűvös szekrény, a Furfangos diákok és a Csínom Palkó komponistája.