Óriási meglepetés, hogy Békéscsabán Andy Warhol kiállítás lehet - mondta Szarvas Péter polgármester a tárlatról tartott sajtótájékoztatón. Miért tűnt ezt lehetetlennek?
A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum már 10 éve szervezi ezt a tárlatot, munkánk mostanra ért be. Az anyagot nagyon ritkán mozdítják ki a mezőlaborci Andy Warhol Modern Művészeti Múzeumból, ahonnan gazdag gyűjteményt kaptunk, akárcsak az Andy Warhol Alapítványtól.
A kiállítás híre nemcsak magyar, hanem hatalmas nemzetközi sajtóvisszhangot kapott, amire nem is számítottunk. Külön érdekesség, hogy február 20-án nyílik a kiállítás, ami a múzeum névadójának, Munkácsy Mihály születésnapjának 175. évfordulója. Olyan, mintha egyik világhírű művész vendégül látna egy másikat. Mindketten a saját korszakukban rendkívül ismertek voltak. Egyformán izgalomban tartották a közönséget, a műgyűjtőket, a kritikusokat.
Van-e olyan szempontból jelentősége a békéscsabai helyszínnek, hogy a városban jelentős számú szlovák kisebbség él? Andy Warhol ruszin szülei még az Osztrák-Magyar Monarchiában születtek, és egy jelenleg Kelet-Szlovákiában található kis faluból vándoroltak ki Amerikába.
Valóban egy hazába tartoztunk valaha Andy Warhol felmenőivel. A Mezőlaborc melletti Mikove nevű faluból származik a család, amely csupán pár házból áll, ezért létesült a Warhol Modern Művészeti Múzeum a népesebb szomszéd településen. A tárlaton láthatóak majd olyan fotók, melyek a mikove-i temetőben készültek. Olyan szlovák vezetéknevek is olvashatóak a sírköveken, melyeket itt, Békéscsabán is ismerünk. Közös büszkeségünk, hogy egy ilyen jelentékeny művész erről a településről származik.
Számontartotta Andy Warhol a ruszin gyökereit?
Bár a szülei Amerikában éltek, édesanyja nem tanult meg angolul, otthon ruszin nyelven beszéltek. A családban nagyon szigorúan tartották a hagyományokat. Görögkatolikusok voltak, és a hagyatékban találtunk egy különleges, régi imakönyvet, amelyet Andy Warhol egész életében használt.
Különös személyiség lehetett - egyszerre őrizte múltjának ezt a szeletét, miközben a modern amerikai művészi és társadalmi élet egyik kihagyhatatlan személyisége volt. Népszerűsége ellenére amolyan kívülállónak tűnik.
Ez nagyon fontos, hogy különböző témákat kívülállóként igyekezett bemutatni, és sokszor úgy is viselkedett. Rejtőzködő személyiség volt. Sok mindent titkolt magáról, gyakran olyasmit is, amit egy átlagember nem rejt el.
Ezüst úton a bölcsőtől a ...-ig a tárlat címe. Mit jelent az ezüst út?
Factory nevű műterme egy hatalmas csarnok volt, amelyre az óriási szitanyomatok készítéséhez szüksége is volt. A folyosókat alufóliával borította be, emiatt nevezték el Ezüstgyárnak, amely a New York-i társadalmi élet fókuszpontja lett. Andy Warholt amúgy az ezüst szín egész életében végigkísérte, ezért neveztük az életútját ezüstnek.
A kiállítást több tematika mentén rendezhettük volna meg, de a mezőlaborci múzeum munkatársa, a tárlat kurátora úgy gondolta: mivel Magyarországon ritkán látni Andy Warhol-kiállítást, mutassuk be a teljes életművet. A szó szoros értelmében a bölcsőtől. Ugyanis egy nagyon különleges darabot is kölcsönkaptunk a múzeumtól: a művész keresztelési ingecskéjét. A helyi múzeumból ritkán kölcsönzik, nagyon féltik, fontos ereklye számukra. Láttam, ahogy összeszorult szívvel tették az műtárgyszállító ládába. Ez tárlatunk egyik különlegessége.
De vannak egyéb kuriózumok is. Andy Warhol korai művei és egy rajz az édesanyjától. Ezt az angyalokat ábrázoló képet készítette fiának, aki ezt a motívumot később továbbgondolta.
A főiskola előtt készült alkotásai mellett bemutatjuk azokat a műveit, amelyek világhírűvé tették, és szinte mindenkinek ismerősek. A legtöbb ember biztosan látta már ezeket, de azt nem feltétlenül tudja, ki az alkotó. Ilyen például a Marilyn Monroe-sorozat, melyből hat színvariációt állít ki a múzeum, akárcsak a szintén ismert, Lenint ábrázoló képet, valamint egy nagyon szellemes portrét a nagy meseíróról, Andersenről.
Miért pont ezek a személyek inspirálták őt?
Warhol soha nem tagadta, hogy híres és gazdag akart lenni. Ezért ragadott meg műveiben olyan témákat, amelyek mindenki számára ismertek. Ilyen a pénz, a leveskonzerv vagy ikonikusnak mondható személyek: híres politikusok, színészek, sportolók.
Arra törekedett, hogy termékké váljanak a művei? Ez különös művészi hozzáállásnak tűnik.
Pontosan ez volt a szándéka. Azt vallotta, hogy a művészi alkotómunka nem különbözik más tevékenységtől. Arra törekedett, hogy "gyártsa" a műalkotásokat, ahogy más egy hétköznapi terméket. Témaként bevonta műveibe a fogyasztói társadalom jellemzőit. A 60 évvel ezelőtti Amerika ebben a tekintetben nem különbözik a maitól, most is ugyanilyen szabályok szerint zajlik az élet, ezért nekünk sem idegen ez a világ. Nem törekedett egyediségre, sorozatai mégsem egyformák. Szitanyomatai nem olyanok, mint a nyomdai sokszorosítás.
Hogyan válnak ezek egyedivé, a tömegtermelésből kiemelkedővé?
Sokszor úgy gondoljuk, hogy egy festmény vagy egy szobor értékesebb, mint egy sokszorosított grafikai eljárással készült alkotás. Ezek a szitanyomat-sorozatok mások, mert számozottak. Andy Warhol ugyanis kínosan ügyelt arra, hogy pontosan nyomon követhetőek legyenek a művei. Törekedett a tömegtermelésre, de figyelt arra, hogy a szignójával ellátott képeket egyedi alkotásként tudja kezelni és értékesíteni. A világon nyilvántartják azt is, hogy mely sorozat hányas számú darabja hol van. Ezért kizárt, hogy felbukkan egyszer egy új sorozat vagy egy ismeretlen mű.
Talányos a kiállítás címének lezárása is. Ezüst út a bölcsőtől a ...-ig. A tárlat megtekintése után kiegészíthetővé válik a mondat?
Talán nem baj, ha a cím nem annyira konkrét és didaktikus. Hagyjuk meg a látogatóknak a lehetőséget, hogy továbbgondolják. Persze, eljutunk a sírig is, láthatunk egy fotót, amint Andy Warhol testvére a temetőben térdel. De a közönségre bízom a mondat befejezését.
A kiállítás február 20. és május 26. között tekinthető meg.
