Színlátása meghaladja az emberi szem képességeit, rendkívül nagy dinamikájú szenzora egyszerre „látja” a nagyon fényes (például aranyozott), illetve a sötétebb tónusú (tintával írott) részleteket is. Segítségével olyan tartalmak lesznek láthatóak, amelyek eddig rejtve voltak. A gép már az úgynevezett középformátumú kategóriába tartozik, nagy felbontású érzékelője 100 megapixeles.
Az informatikai fejlesztést az Országos Könyvtári Platform (OKP) valósítja meg. Az OKP országosan új alapokra helyezi a könyvtári-múzeumi működés információtechnológiai hátterét és adatkapcsolódásait, egyben biztosítja, hogy a hagyományos könyvtári funkciók mellett létrejöjjön a digitális átállás, és az intézmény maradéktalanul szolgáltató és nyitott könyvtárrá váljon.
A fent említett technikával digitalizálták az Utolsó ítéletet ábrázoló miniatúrát a Szent Pál leveleit tartalmazó kódexben (OSZK Kézirattár, Cod. Lat. 1.). A kötet a Kézirattár Karoling-kori dokumentumainak legértékesebbike, a IX. században másolták Salzburg környékén. A kódex 1852-ben, Jankovich Miklós második gyűjteményének darabjaival került a nemzeti könyvtárba. A miniatúra némiképp „idegen testként” van jelen a kódexben: elkészültét egyes kutatók a XIII., mások a XIV. századra teszik, tehát valamikor ezt követően ragasztották be a kódex első kötéstáblájának belső oldalára.
A sok különféle digitalizáló eszköz közül akkor választják a digitális fényképezőgépeket, amikor a dokumentumok tulajdonságai nem teszik lehetővé, hogy valamely más, számos egyforma vagy nagyon hasonló oldal tömeges feldolgozására kitalált szkennert használjanak. A könyvtári digitalizálás világában a digitális fényképezőgépek használatának egyik előnye azok rugalmas használatában rejlik. Kicsi vagy nagy, áttetsző vagy csillogó, gyűrött vagy éppen széteső eredetik is digitalizálhatóak ezekkel az eszközökkel, hogy közben gép nem ér hozzá, ám ugyanakkor akár szoros kötések belső margóiba is be lehet kukkantani velük.
