A mai naptól Rippl-Rónai József kiállítás várja a vendégeket a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben. A művész munkásságát egy gyűjtő szemszögéből ismerhetjük meg. Az Antal-Lusztig-gyűjtemény 4500 darabból áll, melyből 49 mű alkalmas arra, hogy Rippl-Rónai művészetébe betekintést kaphassunk.
Bozsó János, a kiállítás kurátora elmondta: a több mint 4500 darabból álló Antal-Lusztig-gyűjtemény számtalan olyan művet rejt magában, amely megkerülhetetlen egy-egy fontos alkotói pálya bemutatásakor. A Bozsó Gyűjteményben látható 49 mű keresztmetszetét adja a művész munkásságának, a festő minden korszakából és változatos anyaghasználatából - olaj, pasztell, tus, diópác, ceruza - találhatunk reprezentatív alkotásokat.
Antal Péter debreceni ügyvéd grandiózus kollekcióját anyai nagyapja, Lusztig Sámuel gyűjtése alapozta meg az 1920-as években. A gyűjtemény a 20. század elejétől egészen napjainkig több mint 300 magyar művész kiemelkedő alkotásait őrzi.
A kecskeméti tárlaton látható Rippl-Rónai József fekete korszakának egyik főműve az 1892-ben született, Bánat című festmény. Ugyancsak a párizsi időszak egyalakos képsorozatának megragadó példája a Lazarine a kandalló előtt című mű.
A művész enteriőr korszakából valók a Piacsek bácsi poharazgat, a Képek között és a Reggeli után című darabok. A festő szeretett családtagjait láthatjuk az Apám, az Édesanyám betegen, valamint a Rónai Ödön, a műgyűjtő című képeken. A "kukoricás" korszak kiemelkedő műve a közeli festőbarát, Kunffy Lajos feleségét megörökítő, élénk színvilágú, Kunffy Lajosné napernyővel című festmény vagy a Hegyoldal piros tetejű házzal című olajkép.
A banyuls-i hónapokat reprezentálja a Táj fával című kompozíció, és az első világháború megpróbáltatásait idézik az 1914-ben született Ágyúállás, Páris és a Madame Ricard című művek.
A Rippl-Rónai által oly kedvelt pasztell technikával készült női portrék közül pedig a Párizsi nő fátyolos kalapban, az Idős nő arcképe csipkegallérral, a Zwickeres öregasszony, valamint Lőwy Ernőné portréja látható.
A magyar képzőművészetben Rippl-Rónai József azon kevesek közé tartozott, akik szervesen kapcsolódtak a korszerű európai mozgalmakhoz. Egyéni hangvételű képei naprakész festői problémák és friss impulzusok nyomán formálódtak.
1902-ben szülővárosában, Kaposvárott telepedett le, és ekkor munkásságában egy új festői periódus kezdődött. Lírai hangulatú táblaképein otthonába, családja hétköznapjaiba engedett bepillantást.
1908-ban megvásárolta a Róma-villát, amely emlékházaként napjainkban is őrzi az eredeti enteriőröket. Ez idő tájt induló úgynevezett ?kukoricás" korszakában a tiszta színekből alakított, nagypettyekkel való festés vált jellemzővé művészetére.
Az 1910-es évek közepétől egyre kevesebb olajképet festett, 1919-től pedig kizárólag a virtuóz könnyedséggel kezelt pasztellnek szentelte művészetét. Színes krétával kisvárosi jeleneteket, enteriőröket, tájképeket, finom női portrékat vetett papírra.
Az 1920-as évek elején elkészítette a Nyugat folyóirat alkotóinak - többek között Babits Mihálynak, Szabó Lőrincnek, Karinthy Frigyesnek, Osváth Ernőnek és Schöpflin Aladárnak - karakterisztikus arcképeit is.
A kiállítás 2019. augusztis 4-ig látható a Bozsó Gyűjteményben.
