Titkon minden művészeti galéria tulajdonosa olyan élményre vágyik, mint ami F. Tóth Zoltánnal, a FreylerArt Galéria alapítójával fél éve történt. Akkor kereste meg egy idősebb vidéki házaspár, hogy egy, régóta a családjuk birtokában lévő Rippl-Rónaira felhívják a figyelmét. A fotók alapján F. Tóth rögtön tudta, hogy az nem lehet Rippl-Rónaié, de így is felkeltette az érdeklődését a kép. A festménnyel való első találkozásáról így nyilatkozott:
„Egy kolléganőmmel személyesen mentünk el a házaspárhoz, hogy megvizsgáljuk a festményt. Forgattam, nézegettem, majd kivettük a keretéből, és levettük róla az üveget. Jó műkereskedői szokás szerint kicsit megnyálaztam a Rippl-Rónai-szignó környékét. Azt az érzést, amikor felbukkant a Z betű, nem lehet leírni. Miután olvashatóvá vált a Ziffer név is, már tudtam, hogy fantasztikus kincset találtunk.”
A Luxembourg Párisban című alkotás Ziffer második párizsi korszakából származik. Az, hogy a mintegy ezerötszáz darabosra becsült életműből ezen időszakából tíznél kevesebb műve ismert, tovább növeli a felfedezés értékét. A korábbi aukciós adatok alapján 100 milliósra becsülik a kép értékét, de egyelőre még nincs arról szó, hogy árverésre bocsátanák.
Ziffer Sándor Czóbellel kötött barátsága miatt utazott először Párizsba. 1906-ban, az Őszi szalon második Fauves-kiállításán láthatta többek között Manguin, Derain és Matisse alkotásait, ami igen nagy hatással volt rá. 1907-ben festő barátjával, Körmendi Frim Jenővel kettős önarcképet kezdtek festeni, de a közös munka közben összevesztek. Ziffer levágta és megsemmisítette a kép felét, a befejezetlen másik felet pedig beküldte az 1907-es Függetlenek (Artistes Indépendants) kiállításra. Amikor Matisse, a rendezőbizottság egyik tagja meglátta Ziffer képét a tárlaton, amelyen mintegy 1500 festmény volt látható, megállt és így szólt:
„Végre egy jó munka a sok szemét között.”
Majd maga választott számára egy szembetűnő, kiemelt falat.
1907-ben Ziffer hazatért Nagybányára, képei a francia élmények hatására élénkebbek és színesebbek lettek. Második és egyben utolsó párizsi útjára már feleségével és anyósával érkezett. A most leleplezett festmény története is ekkor kezdődött. A Luxembourg-palota épületének egyik oldalán egy grandiózus park, a Luxembourg kert található, ahol Ziffer a képet festette, a másik oldalán pedig egy utca, a Rue de Vaugirard, melynek 30-as számú házában lakott a fiatal művész.
Ebből a második párizsi korszakából csak néhány festményt ismert eddig a szakma, köztük olyan remekműveket, mint a magántulajdonban levő 1910-es Kilátás az udvarra (Rue Vaugirard), illetve a Hajók a Szajnán című, a Magyar Nemzeti Galériában levő, 1911-ben készült festményt. Mindkettőt kiállította a XXVII. Salon des Indépendants 1911. április 21. és június 13. között megtartott tárlatán, ahol öt festménnyel szerepelt.
A IX. Salon d'Automne, az Őszi Szalon 1911. október 1. és november 8. közötti kiállításán négy festménnyel vett részt, melyek közül kettőt a Luxembourg kertben festett. Ezen a kiállításon nem kisebb nevek szerepeltek Ziffer Sándor mellett, mint Metzinger, Fernand Léger, Marcel Duchamp, František Kupka, Alexander Archipenko, Joseph Csaky, akik a 7-es és 8-as teremben, kubista alkotásaikkal hívták fel magukra a figyelmet, majd a következő évben megrendezett Őszi Szalonon már kiállított Modigliani is.
F. Tóth Zoltán úgy sejti, hogy a most bemutatott, A Luxembourg Párisban képét is valószínűleg 1911-ben készítette, a tavaszi tematikájú festmény valószínűleg az egyike az októberi, őszi szalonos képeinek. A festmény későbbi története egyelőre még nem ismert. Ami biztos, hogy a házaspár férfi tagjának édesapja vette meg az ötvenes években egy műkereskedőtől. Mivel akkoriban a nagybányai neósok képeire nemigen volt kereslet, Rippl-Rónaira viszont igen, hamis szignót festettek rá, így évtizedekig úgy gondolták, hogy tőle származik a mű. Ezt a hitet az is táplálhatta, hogy a kép bal szélén látható két figura és a székek is hasonlítanak Rippl stílusához.
„Ziffer Sándor A Luxembourg Párisban című festménye tökéletesen visszaadja a tízes évek hangulatát. A kép bal oldalán egy hölgyet látunk fekete kabátban szürke pelerinnel, mályva kalapján sötétkék virág. A teraszon lévő sárgás székek egyikén ülve, kezét a fejéhez emelve élvezi a park nyújtotta természet közelségét Párizs szívében. Mögötte egy kalapos úr sziluettje rajzolódik ki, pisztáciazöld színű kabátban.” (Részlet a Ziffer Sándor [1880–1962] A Luxembourg Párisban című festményéhez írt tanulmányból. – FreylerArt Galéria)
Egy-két éve egy Kieselbach-aukción bukkant fel Perlrott Csaba Vilmos Parkban, 1907 című festménye, amelyen szintén egy később rákerült Rippl-szignó éktelenkedett, és fedte el évtizedekig valós szerzőjének kimagasló teljesítményét. Izgalmas belegondolni, hány hasonló műtárgy lapulhat még meg magángyűjteményekben.
A Luxembourg Párisban című Ziffer Sándor-festmény a FreylerArt Galériában 2024. május 5-ig ingyenesen megtekinthető nyitvatartási időben.
Fotók: Bach Máté / Kultúra.hu
