A film noir hangulatát is idéző egész estés animáció főhőse Ruben Brandt pszichoterapeuta, aki művészetterápiával gyógyít. Egy napon az általa leginkább kedvelt műalkotások látomásokban törnek rá és az életét követelik, de ő nem tud ezzel a helyzettel mit kezdeni. Kezeltjei rábeszélik, hogy szerezze meg a műalkotásokat, mert ha a tulajdonában van az eredeti, akkor az nem támad a gazdájára, és így megszűnnek a látomások. Ruben Brandt és csapata 13 festményt rabol el a világ legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből. Mindennap újabb helyszíneken támadnak, sorra kerül a párizsi Louvre, a Tate Gallery, az Uffizi, az Ermitázs és Szépművészeti Múzeum is. Az animációt Milorad Krstić szerb származású, Magyarországon élő festő, látványtervező, animációs művész rendezte és írta, valamint a látványt is ő tervezte. A film a mese, a grafikai világ, az animáció, a hang és zene összességéből épül fel és több híres festmény, épület és tárgy tűnik fel benne – hangsúlyozta a rendező a film budapesti sajtótájékoztatóján.
Kifejtette: az animációban a maga kép- és formaalkotó művészetével hommage-t állít ikonikus műveknek, kameraállásoknak, hangulatoknak és azok jelentéseinek átdolgozásával újra reflektorfénybe helyezi a filmművészet, az építészet, a dizájn és a képzőművészet ikonikus alkotóit. Sok más mellett Eisenstein, Kuroszava és Godard filmjeiből vett kompozíciókat rajzfilmesített meg. A filmben csaknem 100 ilyen hommage található – tette hozzá. A műalkotások közül egyetlen kép sem maradt meg eredeti formájában, mindegyik a rendező és csapatának keze nyomán formálódott át valami mássá. A főszereplő neve is egy képzőművészeti utalás, amely Rubens és Rembrandt flamand festőművészek nevéből áll össze. Milorad Krstić elmondta, hogy nagyon fontos volt számára a ritmus: a történet egy akciódús jelenettel és erős, ritmusos zenei aláfestéssel indul. A rendező szerint 94 percen keresztül fenntartani a nézők figyelmét csak erős és pörgős jelenetekkel lehet. Audiovizuális szimfóniának nevezte a filmet, amelyben több furcsa, bizarr alak tűnik fel: háromszemű és -mellű, kétarcú vagy kétdimenziós karakterek.
László Marcell animációs rendező szerint a film a művészettörténet, a filmtörténet és dizájntörténet mellett az eklektikáról és annak a történetéről is szól. "Látványvilága a film noir hangulatát idézi, fontosak benne az árnyékok, amelyek sokszor a drámai hatást erősítik, de például egy napsütéses környezetben már a térszerkezet is megváltozik, és Giorgio de Chirico festményeinek a metafizikai hátterei jönnek elő. Ez egy tudatos szerkesztés volt a rendező részéről" – mondta. Miskolczi Péter, a film egyik producere felhívta a figyelmet arra, hogy a festmények felhasználására szigorú szerzői jogi szabályok vonatkoznak és a filmben megjelenő művek kapcsán 110 jogosítási eljárást indítottak. A képzőművészeti alkotásokra ezer-kétezer eurós átlag felhasználási díjat fizettek, míg az Andy Warhol képén megjelenő Elvis Presley személyiségi jogát például külön kellett engedélyeztetni – magyarázta.
Először angolul vették fel a párbeszédeket, ehhez igazították a szájmozgást és a mozdulatokat, majd végül magyarra szinkronizálták. A főszereplőt, Ruben Brandtet angolul és magyarul is Kamarás Iván szólaltatja meg, Mimi hangját mindkét nyelven Hámori Gabriella adja, Kowalskyt pedig magyarul Makranczi Zalán, angolul Márton Csaba alakítja. Mivel soknyelvű környezetben játszódik a történet, ezért direkt módon maradtak benne spanyol, francia és olasz párbeszédek, amelyek hangsúlyozzák a történet univerzalitását – tette hozzá a producer. A film teljes költségvetése 1 milliárd 180 millió forint volt, amelynek 75 százalékát, 882,5 millió forintot a Magyar Nemzeti Filmalap biztosított, míg a közvetett támogatásokból 295 millió forint érkezett, az előkészítés és a forgatókönyv-fejlesztés 2 millió forintos támogatásból valósult meg.
Kurdy-Fehér János producer szerint a filmnek van edukációs rétege is. "Aki csak az akciófilmet szeretné élvezni, az futni fog a filmmel, aki pedig észreveszi a dolgokat a háttérben, az lehet, hogy újra kinyitja az albumot, hogy megnézze, milyen volt a pop art, vagy hogy milyen volt egy Rembrandt-kép" – hangsúlyozta. Böszörményi Gábor, a filmet forgalmazó Mozinet ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy évek óta nem készült Magyarországon egész estés, nagy költségvetésű animációs film. A Ruben Brandt, a gyűjtő az ügyvezető szerint egy mindenki számára befogadható és izgalmas közönségfilm. Az animáció zenéjét Cári Tibor szerezte, a produceri munkát Miskolczi Péter és Kurdy-Fehér János mellett Roczkov Radmila és Roczkov Hermina végezte.
