Egy alabamai nő, Towana Looney lett az Egyesült Államok harmadik élő embere, aki genetikailag módosított sertésvesét kapott kísérleti transzplantáció során. A november 25-én végrehajtott beavatkozás után Looney kijelentette: „Még soha nem éreztem magam jobban.” Az eljárást az NYU Langone Health sebészei végezték, és az áttörés reményt adhat a szervhiánnyal küzdő betegek számára.
Looney még 1999-ben egy veséjét az édesanyjának adományozta. Azonban 2002-ben, a terhesség alatt kialakult magas vérnyomása súlyosan károsította megmaradt veséjét, ami krónikus betegséget okozott nála. 2016-ban kezdett dialízisre járni, miközben évekig várt emberi vesére. A vérében viszont olyan magas volt az antitestek szintje, hogy valószínűleg a szervezete a legtöbb átültetett vesét kilökte volna.
A megoldást egy genetikailag módosított sertésvese hozta el, amelyet a Revivicor nevű cég állított elő. A sertés DNS-ét tíz ponton módosították: hat emberi gént adtak hozzá, míg három immunválaszt kiváltó és egy növekedésihormon-receptor gént eltávolítottak belőle. Az előzetes vizsgálatok szerint az így létrehozott szervek jobban illeszkednek az emberi szervezethez.
A transzplantáció során az új vese azonnal működésbe lépett: rózsaszín lett, és elkezdett vizeletet termelni. Looney 11 nap után távozhatott a kórházból, és azóta is komplikációk nélkül gyógyul. Visszatért az étvágya, újra könnyedén ellátja a háztartási feladatokat, és nagy tervei vannak, többek között egy Disney World-i utazás. „Ez egy új kezdet” – mondta. A következő hónapokban napi vizsgálatokkal figyelik, hogy időben észleljék az esetleges szervkilökődést.
Az előző két beteg, akik génmódosított sertésvese-transzplantációt kaptak, mindketten meghaltak, igaz, több járulékos betegségük is volt.
Az NYU Langone szakemberei a következő évben szeretnék hivatalos klinikai vizsgálatokkal bővíteni a kutatást.
Az Egyesült Államokban közel 90 ezer ember vár veseátültetésre, miközben évente csak mintegy 27 ezer ember kap szervet. Az orvosok szerint a genetikailag módosított szervek megoldást nyújthatnak a szervhiány válságára, és reményt adhatnak a betegeknek, akik hosszú évek óta várnak a gyógyulás lehetőségére.
A cikk forrása itt olvasható.
