A séta során megtudtuk, kiben látta Debussy a magyar cigányzene megtestesítőjét, ki volt Erzsébet királyné kedvenc prímása, és azt is, hogy ki találta föl a pedálcimbalmot. A program rövid ismertetőt kaphattunk a cigányság magyarországi megjelenéséről, szokásairól, arról, hogyan szerveződött meg a cigányzenészek élete, és milyen szerepet töltöttek be a társadalomban.
Az első állomás az 1867-ben Miskolcon született Radics Béla sírjánál volt, akit kirobbanó tehetsége a vályogputriból a világhírnévig juttatott el. Az 1910-ben Budapesten járt Debussy benne találta meg a magyar cigányzene megtestesítőjét. Sőt, állítólag ő volt Erzsébet királyné kedvenc cigányprímása.
Radics sírja mellett van Magyari Imre nyughelye, aki szintén emlékezetes életutat járt be. Többek között Horthy Miklóstól vett át magas kitüntetést, az angol rádióban pedig többször játszották a számait.
Id. Kóczé Antal Nyugat-Európában is megfordult. Ő játszott Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor. A visszaemlékezések tanúsága szerint temetésén négyszáz cigány zenélt.
Schunda Vencel József, noha nem rendelkezett cigány felmenőkkel, jelentősen hozzájárult a cigányzenéhez. 1850 körül érkezett Magyarországra, majd egy hangszergyárban helyezkedett el. 1871-ben átvette a gyár vezetését, 1874-ben pedig felfedezte a pedálcimbalmot. A hangszert bemutatták a világkiállításon, a világ számtalan pontján tízezer darab fogyott el belőle.
A Nagyváradról jött Bura Sándor neve manapság kevéssé csenghet ismerősen, pedig annak idején a legnagyobb budapesti szállodában játszott. Kovács Apollónia énekesnő férjével közösen sok cigánynótát gyűjtött össze, és azokat mindig nagy örömmel énekelte.
A cigányzenészek a legendaképzésben is élen jártak, több anekdota eredete és igazságtartalma manapság erősen megkérdőjelezhető. A róluk fennmaradt történetekből ugyanakkor sokminden kideül az egykori Magyarország viszonyairól.
Ayhan Gökhan
A képek forrása a NÖRI.
