A címben szereplő modern nyelvtörő ugyanolyan hatékonysággal fejleszti nyelvi képességeinket, akár a jól ismert „Mit sütsz, kis szűcs?” Ám nem csupán a régi nyelvtörők felett járt el az idő, hanem a mesék, találós kérdések, népi játékok hagyományos népi nyelvezete is nehezen illeszkedik a mai kiskamaszok szókincséhez és gondolatvilágához. Mesékre azonban minden gyereknek szüksége van. A kortárs irodalom igyekszik is ennek a kihívásnak megfelelni. Ugyanakkor a népmesekincsről sem kell lemondanunk, csak tudnunk kell, kinek, mikor mit érdemes a kezébe adnunk.
A Mesemúzeum szervezésében Merényi Hajnalka egyetemi adjunktus és Bajzáth Mária mesepedagógus tartott Élettelen élőt tanít címmel előadás-sorozatot arról, hogy a gyerekek érdeklődését és gondolatvilágát figyelembe véve milyen meséket válasszunk számukra.
Legutóbbi alkalommal a kiskamaszok, a 9-13 éves korig tartó életszakasz kérdéseit járták körbe ebből a szempontból.
Ezt az életkort a Robinson-mesék korának is nevezik, hiszen ekkor az egyszerű cselekményű, izgalmas, igaznak tűnő történetek kötik le leginkább a gyerekeket. A kiskamaszok a csodák világából megérkeznek a valóság világába, az élet-halál, az igazság-hazugság kérdései, a megismerési, tapasztalatszerzési vágy hajtja őket.
Keresik a helyüket az őket körülvevő világban. Az én, mi, te meg én és a többiek kérdéskörökben a mesék nagy segítségükre vannak. Hiszen egyre inkább igyekeznek elhelyezni magukat a társaik között. Milyen vagyok én? Tehetséges vagyok? Mit tegyek, ha ügyetlen vagyok félős, magányos, bánatos, vagy csak valamiért furcsa? Kétségeik, félelmeik elűzésére és önbizalmuk megerősítésére nagy segítséget jelenthetnek a mesék, történetek, melyeket a szülők vagy pedagógusok a problémák, a szorongás felismerésekor célzottan adhatják a gyermek kezébe.
Egy család különleges élethelyzeteinek megértésében is segíthetnek a történetek. Például az örökbefogadás, a válás, különélő szülő, testvér helyzete, közeli hozzátartozó halála is könnyebben elfogadhatóvá és érthetőbbé válik.
A kiskamaszok számára a barátság is egyre fontosabb. Az önzetlenség, a szeretet, a kedvesség egyre fogy a mindennapjaikból, barátra nagyobb szükségük van, mint bármikor korábban. De hősökre, példaképekre is vágynak, így az igazi kalandregények is el tudják bűvölni őket. Sőt, a kiskamaszok már a detektívregényekre is nyitottak, de természetesen a korosztályuk számára írottakra.
A világ megismerésének igénye is ekkor erősödik fel, a természettudományos kötődésű történetek és a történelmi regények egyaránt szólnak hozzájuk. Ebbe a körbe akár a mitológiai kérdéseket taglaló, az ifjúság számára írt könyvek is beletartozhatnak.
Számos kortárs és klasszikus regényben lelheti örömét az olvasó vagy hallgató gyermek, bár recept nincsen. Mindenkinek érdeklődése, családi és iskolai helyzete határozza meg, hogy számára melyik történet jelent élményt, nehézségeiben segítséget, kérdéseire választ.
A népmesék már nehezen találnak utat ehhez a korosztályhoz, a felnőtteknek – szülőknek és pedagógusoknak – tudatosan kell választaniuk. „Már láttam, már hallottam!” Ezt a mondatot kell megelőzni, érdekeset kell nyújtani. Hiszen a kiskamasz lelke még igényli a mesei fordulatokat is. Bajzáth Mária mesepedagógus a világ népmesekincséből ajánlott válogatni. Aaz európai mesevilág is tartogathat meglepetéseket, vagyis olyan fordulatokat, történetvezetést, amelyek nagyon eltérnek a magyar népmesék világától, így képesek felkelteni és fenntartani is a kiskamasz érdeklődését.
Az Európán túli népmesék pedig igazi újdonságot jelenthetnek, érdemes a népmesegyűjtemények között válogatni. A népmesékben mély emberismerettel találkozhat a gyerek, így közvetetten vérteződik fel az élet kihívásaival szemben, bizonytalanságaira is választ kaphat.
A népmesék nyelvezetére való fogékonyság nem automatikus. Következetesen és folyamatosan kell megismertetni ezzel a gyereket, aki így kiskamasz korára már igazi értőként kezeli ezeket a történeteket.
Így például a Mese a királyfiról, aki nem tudott félni már igazi segítséget jelenthet a gyerek számára, aki megértheti általa, hogy a félelmeinkre szükségünk van, de nem hagyjuk, hogy legyőzzön minket.
A nyitókép forrása a Mesemúzeum.
