A Kiskunhalas határában nyáron végzett régészeti feltárás során a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai egyebek mellett nyolc földbemélyített épületet és legalább három cölöpszerkezetes földfelszíni épületet tártak fel. Emellett negyven árkot, több mint négyszáz cölöphelyet, illetve mintegy kétszáz gödröt és három kutat is feltártak.
Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum vezető régésze kiemelte: a feltárási munka során kizárólag a szarmata népcsoporthoz köthető leletanyag került elő, azonban a régészeti objektumok és a tárgyak alapján két időbeli horizont különíthető el.
Az időszámításunk szerinti 2-3. századra eső első idősíkhoz köthetően – amely a kora szarmata időszak – nagy mennyiségű kézzel formált kerámia-, római festett tál-, fazék-, üvegedény- és terra sigillata töredékeket találtak.
A leletek között talált sok római termék aktív kereskedelmi kapcsolatra utal a birodalommal.
A későbbi időhorizont a 3-4. századra esik. Ebből az időszakból jellemzően U keresztmetszetű árkokat tártak fel, amelyek piros, zöld és sárga üveggyöngyöket, egy játékkorongot, illetve változatos kerámiatöredékeket rejtettek.
Farkas Gábor, a kutatásokat finanszírozó SolServices Kft. ügyvezető igazgatója szerint a feltárás – amely 7711 négyzetméternyi területen zajlott és a teljes építési területet lefedte – biztosította a régészeti értékek megmentését, a történelmi értékek megőrzését.
Hangsúlyozta: a helyi közösség tagjaként a környezeti értékek megóvásán túl kiemelt fontosságú számukra a térség történelmi-kulturális értékeinek megőrzése.
A leletanyagot feldolgozását követően a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban állítják majd ki.
Fotók forrása: Kecskeméti Katona József Múzeum
