Székely Aladár albumában hét felvétel szerepel: hat Ady Endrét ábrázolja, a hetedik a költő érmindszenti szülőházát. Az eredeti fényképfelvételt tartalmazó album Móricz Zsigmond előszavával megjelenésekor szélesebb körű forgalmazásba nem került, csupán szűk körben terjesztették.
A fotók készítője és aláírója Székely Aladár fényképész volt, a fotóművészeti realizmus első jelentős hazai képviselője. Kezdetben Gyulán és Orosházán működött, majd a századfordulón Budapestre költözve saját műtermet nyitott. Karrierjének felívelése a 20. század elején készített portréinak köszönhető. A korabeli magyar művészeti élet neves személyiségeiről – Szinyei Merse Pálról, Rippl-Rónai Józsefről, Bartók Béláról és a Nyugat több írójáról – készített albumokat. Így készült Babitsról, Kosztolányiról és Ady Endréről is.
Székely több művészfotója is hamar kultikus státusra tett szert, ezek közül kiemelkednek az Ady Endréről készült képei.
„Székely Aladár felvételei a kor szokásához mérten beállításukban, eszközhasználatukban egyszerűségre törekvők, tömörítetten komponáltak. A fotóművész a megörökített pillanatban a jellegzetest, a költőbarát általa ilyennek ismert vagy ilyennek vélt vonásait igyekszik megörökíteni az utókor számára. Beállításai nem mesterkéltek, arra törekszik, hogy a festőiség uralkodó elvétől elszakadjon, egy-egy szép ívű szék, fotelkarfa, könyvek, újság stb. is csak mint egyszerű kiegészítő kellék szerepelnek nála. Az Ady-fotók nagy része mellkép vagy ülő derékkép, így csak a fej dőlése, a szempillantás iránya, a kéz állása fejez ki magabiztosságot, dinamizmust, gondterheltséget, elhagyatottságot, gyengédséget s ritkán derűt is.” (E. Csorba Csilla: Ady száz arca, fényképikonográfia).
A költővel jó barátságban lévő fényképész annak halála után reprezentatív albumot tervezett megjelentetni az Adyról készült portréfotókból, amely azonban hivatalos formában soha nem jelenhetett meg, mivel a költő öccse, Ady Lajos tiltakozott a kiadvány Móricz Zsigmond által írt előszava miatt. A fotómappát végül csak 1926-ban – feltehetően csak az Ady-tisztelők és Székely Aladár baráti, ismeretségi körében – terjesztették. A fotó- és irodalomtörténeti ritkaság most majdnem száz évvel később kerül az Antikvárium.hu online aukcióján a közönség elé.
Az Antikvárium.hu aktuális online árverésén több különleges vallástörténeti ritkaság között is lehet tallózni.
Arany Biblia, Károli-biblia és Pázmány Péter vitatkozó könyve
Az először 1897-ben megjelenő Klasszikus Arany Biblia. Az üdvnek ó- és új-szövetségi történelme rendszeres előadásban I–II. (egységes külön kötetekben) volt az első olyan hazai bibliakiadás, amelyet színes képekkel illusztráltak. A Szentírás szövegének elbeszélő átiratát, valamint a Bibliára vonatkozó történelmi és teológiai ismereteket is közlő kötetpár igazi jelentőségét az egész oldalas, színes illusztrációk: a híres festőművészek (Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo da Vinci, Rembrandt stb.) bibliai eseményeket megjelenítő képeinek reprodukciói adták. A páratlan díszmű címlapja a legszebb Corvina-kódexek egyikének hű mása. Bőr díszkötés, gazdag aranyozás, a címfedél sarkainál veretes, rézből készült, kőberakásos díszek és összesen 126, klasszikus mesterek alkotásai után készült, színes, hártyapapírral védett képtábla – a kétkötetes Arany Biblia kiállításában is ritkaság.
Az „igazi” Szent Biblia azonban Magyarországon az, amit magyar nyelvre Károli Gáspár fordított. A fekete-fehér díszcímlappal, szövegközti kottarészletekkel 1803-ban megjelent Szentírás fordítói közül a gönci lelkipásztor az ismertebb, aki wittenbergi és svájci tanulmányai befejeztével tért vissza Magyarországra, és 1559-től haláláig Göncön volt lelkipásztor. 1562-ben fejezte be a a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalását, és ő készítette el munkatársai segítségével a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítását. 1586-ban fogtak hozzá a munkához, a teljes mű 1590-ben került sajtó alá. Az első kiadás mindössze 7-800 példányban jelent meg.
A Károli-biblia javított kiadásában Szenczi Molnár Albert református lelkész, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író fordította a zsoltárok szövegét.
Pázmány Péter esztergomi érsek összesen húsz latin és magyar nyelvű tudós munkát irt, ezek közül a legnevezetesebbik a Hodegus, vagyis az igazságra vezérlő kalauz, ami először 1613-ban jelent meg Pozsonyban. „Ez a tudomány, rendszeresség és népszerű vonzó modor minden előnyeit egyesítve tárgyalja a katolikus vallás főbb igazságait, tekintettel a protestánsok támadásaira, s így tárháza a katolikus vallás érveinek, a protestánsok elleni védelem fegyvereinek.” Pázmány – mint a magyar katolikus egyház feje – felhasznált minden eszközt, amelyet igénybe lehetett venni és törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja, azt gyengítse.
A mostani árverésen a könyvritkaság 4. kiadásként szerepel a Pázmány Pétert ábrázoló rézmetszettel és címerével. (A kötet címlapján régi, kézzel írt tulajdonosi bejegyzés látható, Nagyszombaton nyomtatták „Jesus Társasága Akademiai Collegiumának betőivel.”)
Nyitókép: Székely Aladár Ady Endréről készült fotósorozata
