Baki Péter, a gyűjtemény igazgatója elmondta: a Magyar Fotográfiai Múzeum tárlatai során elsősorban történeti fotográfiával foglalkoznak, de többször adnak lehetőséget kortárs alkotók számára is. Székely Aladár esetében a kerek évforduló miatt döntöttek a kiállítás megrendezése mellett.
Székely Aladár előtt a fényképezés Magyarországon már több évtizedes múltra tekintett vissza, a világszínvonalat azonban az ő portréművészetével érte el.
Az igazgató szerint Székely Aladárt elsősorban a jellemábrázolás emeli ki a kortársai közül. Nem csupán portrét készített, hanem az ábrázolt ember egyéni tulajdonságát is meg tudta jeleníteni a képeken. Rendkívül invenciózus, érzékeny alkotó volt, aki korának egyik meghatározó fotóművészévé vált – fogalmazott.
A 20. század elején készült, nevezetes portréi a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Többek között megörökítette Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Eötvös Józsefet vagy a festő Rippl-Rónai Józsefet, de a fiatal Bartók Bélát is. Közismert Ady Endréhez fűződő mély barátsága. Végigkövette életét, megörökítette annak minden fontos szereplőjét. A fényképész barát a neves költőről mintegy száz fotót készített.
A korabeli fényképezésről Baki Péter kiemelte: hosszabb időt vett igénybe, mint manapság, de korántsem volt hosszú folyamat. Ellenben a portréalany beállítására több időt szántak. Székely Aladár képeinek eljárása zselatinos ezüstnagyítás-technika volt, de úgynevezett nemeseljárással is készített képeket.
A fotóművész háború alatt hátrahagyott műtermét bombatalálat érte, így sok üvegnegatívja megsemmisült. A Magyar Fotográfiai Múzeum mintegy száz képét őrzi, a mostani tárlatra ezekből válogattak. A kiállítás 51 fotója Székely Aladár egész életművének keresztmetszete, vagyis nem csupán a híressé vált képei tárulnak a látogatók elé.
A tárlat március 29-ig látogatható.
A nyitóképen Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona a fiukkal, Ádámmal 1918 körül
