Interjú az Országos Széchényi Könyvtár frissen kinevezett vezetőjével a intézmény tervezett költözéséről, átszervezéséről és a munkatársak bérrendezéséről.

Egy „közgyűjteményi Google” létrehozásán dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár. Rózsa Dávid, az intézmény március 16-án kinevezett főigazgatója úgy véli: át kell alakítani a szervezeti struktúrát, ám elbocsátások nem lesznek, sőt, inkább munkaerőhiánnyal küzdenek. Terveik szerint öt év múlva költözhet a könyvtár a Budavári Palotából a Magyar Nyelv Háza koncepció keretében létrejövő új épületbe. Digitalizációról, a tervezett új épületről, átszervezésről és nehézségekről is beszélgettünk vele.

Tavaly
októberben bízták meg az Országos Széchényi Könyvtár átvilágításával. Ön tehát
jelenleg pontosan átlátja az OSZK helyzetét, feladatait?

Egy ekkora intézmény esetében vakmerőség volna ezt
kijelenteni, ezért inkább azt mondanám, hogy számos területen igen. 2019. október
közepétől december elejéig végeztem el az Országos Széchényi Könyvtár szakmai
átvilágítását Demeter Szilárd miniszteri biztos felkérésére. A főigazgatói
pályázatom anyagát is erre alapoztam.

Már
a pályázat kiírásakor elhatározta, hogy indul?

Nem, ezt azért körbe kellett járnom néhányszor.Ennek egyik oka az volt, hogy a kiíráskor több mint kilenc éve dolgoztam második otthonomban, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárban, amelynek vezetését 2018 tavaszán, sok-sok tervvel felszerelkezve vettem át. Ezek jelentős részét sikerült is megvalósítanunk kollégáimmal, de természetesen hagytam elég feladatot az utódomnak. A másik ok, ami megfontoltságra intett, hogy az OSZK az ország legkomplexebb könyvtára, számos nehezen kiismerhető sajátossággal.

Egészen
más nagyságrend, mint a KSH Könyvtár.

Ha ezt szigorúan mennyiségi kérdésként kezeljük, akkor
persze. Költségvetését, munkatársainak számát és dokumentumállományának
nagyságát tekintve tízszeres a különbség. Hozzáteszem, az OSZK szinte mindegyik
hazai könyvtárhoz képest más nagyságrendet jelent.

Egyeztetett
már a kollégákkal, beosztottakkal?

Egészen egy-két héttel ezelőttig ez volt a tervem, ám
a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé egy négyszáz fős összdolgozói
értekezlet összehívását. A tavalyi átvilágítás alatt a dolgozók mintegy tíz
százalékával közvetlenül egyeztettem, más minőségben persze, viszont személyes
kapcsolatom alakult ki velük. Sajnos az elmúlt néhány nap nem kedvezett az
általam elképzelt bemutatkozási formának. Bízom benne, hogy belátható időn
belül megváltozik ez a helyzet.

A
kormány tavaly júniusban elrendelte az Országos Széchényi Könyvtár
kiköltöztetését a Budavári Palotából. Azóta Demeter Szilárd új tervekről, egy
Magyar Nyelv Házában egyesülő komplexumról beszél, melynek része lenne az OSZK
is.

A könyvtár költözésével kapcsolatos kérdés szorosan kötődik a Magyar Nyelv Háza koncepcióhoz, amelynek kidolgozását és megvalósítását Demeter Szilárd miniszteri biztos irányítja. Ennek lényege, hogy több hasonló profilú intézmény költözne egy fedél alá, hogy felhasználóik – olvasók, kutatók, múzeumlátogatók – minél teljesebb körű kiszolgálása érdekében integrált módon, de egyéni arcélüket megtartva működjenek. Az én feladatom az új épület víziójának megalkotásával kapcsolatban az, hogy képviseljem az OSZK érdekeit, megjelenítsem igényeit, valamint hogy munkatársaimmal előkészítsem az intézményt a költözésre.

A
kormány már elfogadta a Magyar Nyelv Háza koncepcióját?

Ez egy előkészítés alatt álló projekt; jelenlegi
tudásunk szerint ennek keretében történik majd az Országos Széchényi Könyvtár
költöztetése.

Már
biztos, hogy addig maradhatnak a Budavári Palotában?

Igen, ez a terv.

Az
OSZK-nak van beleszólása, milyen legyen az új épület?

Természetesen. A könyvtárosok feladata, hogy
kitalálják, funkcionális szempontból milyen tereket igényel a könyvtár, mekkora
raktári kapacitásra van szükség helyben és távolabb. Az olvasótermektől a
kiállítótereken át a kiszolgáló helyiségekig mindent alaposan át kell
gondolnunk.

Biztos
benne, hogy erre elegendő öt év?

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy nagyjából öt év alatt felépülhet egy nemzeti könyvtár. A költözésre való felkészülésre biztosan elegendő öt év. A beköltözés – az épület átadása után – további egy évet vehet igénybe.

Tudják,
milyen épület lenne ideális a könyvtár számára?

Erre vonatkozóan születtek már funkciósémák a
könyvtárban. Ami biztos, hogy az intézmény közösségét be kell vonni a munkába. Az
épületnek tükröznie kell, hogy szellemi központként tekintünk az OSZK-ra, amely
nem csak a kézzel írott, nyomtatott és más módon született magyar dokumentumanyag
gyűjtőhelye, hanem kultúraközvetítő és tudományos feladatokat lát el.
Kulturális nagyüzem, tehát tágas teret igényel. A kötelespéldányként beérkező,
évente tízezres nagyságrendű címből könyvtárunk két példányt kap meg. Ezek
egyikét bocsátjuk az olvasók rendelkezésére, a másik pedig az archivális
raktárba kerül, ahol az idők végezetéig megőrizzük.

Az
új raktár helye Piliscsabán lesz?

Igen, Piliscsabán épül majd fel az OSZK archivális raktára.

Hol
tart a digitalizációs folyamat és az Országos Könyvtári Platform létrehozása?

Ahogyan említette, a könyvtár egyrészt dolgozik dokumentumállományának
digitalizálásán, másrészt egy országos könyvtári szolgáltatási felület, az OKP létrehozásán.
A tömeges digitalizálás infrastrukturális előkészítése terén jól áll az OSZK.
Létrejött a digitalizáló központ; készen áll a rendszer, hogy éves szinten
milliós nagyságrendű oldalszámot digitalizáljon. Meglehet, így is több
évtizedes folyamatról beszélünk, hiszen a könyvtár állománya könyvekből,
folyóiratokból, mikrofilmekből, különgyűjteményi tartalmakból – térképekből,
plakátokból, kisnyomtatványokból, kéziratokból, kottákból, audiovizuális
dokumentumokból – áll, vagyis felfoghatatlan gazdagságú kultúrkincsről
beszélünk. Ne feledjük el, hogy a digitalizálás nem csupán szkennelést, hanem egy
sor egyéb folyamatot, például az iratok metaadatokkal való ellátását,
rendszerezését is jelenti. Ráadásul párhuzamos digitalizációs folyamatok
zajlanak az ország különböző intézményeiben, igyekeznünk kell a felesleges tevékenységeket
kiküszöbölni, valamint teret és lehetőséget adni más közgyűjteményeknek is
tartalmaik egységes rendszerbe illesztésére.

Átjárhatóak
ezek a digitális rendszerek, vagy mindenki másként csinálja?

Én úgy szoktam ezt megfogalmazni, hogy évtizedek óta azt az időt éljük, amikor mindenki másként szabványos. Ez nyilván nem praktikus a felhasználók számára, ezért az említett országos fejlesztés – terveink szerint – keretrendszert biztosítana minden könyvtár számára, és átjárhatóságot nyújtana a rendszerek között. Szeretném, ha amolyan közgyűjteményi Google-ként működne.

Demeter
Szilárd több alkalommal beszélt a múzeumi dolgozók bérrendezésének
fontosságáról, ami a könyvtári szférában legalább olyan fontos kérdés. Lát
lehetőséget erre?

Nagyon szeretnék tenni ezért, az egyik legfontosabb feladatomnak
tartom. Az átvilágításkor kiderült, hogy az OSZK könyvtárszakmai munkaköreiben
dolgozók bruttó átlagfizetése 251 ezer forint. Itt igen képzett munkatársakról
beszélünk, akiknek esetenként több diplomájuk van, több nyelven beszélnek, és
tudásuk számos területen speciális, egyenesen megkerülhetetlen. Az elmúlt
években – jórészt az alacsony bérek miatt – rengetegen távoztak az
intézményből, csak tavaly több mint száz dolgozó mondott fel. Ez elképesztő
fluktuáció, ezen a helyzeten muszáj változtatni. Ugyanakkor a nemzeti könyvtár
struktúrája egyes elemeiben százötven éves, elavult alapokon nyugszik, tehát
bőven ráfér, hogy átalakítsuk egy modern, 21. századi intézmény igényeihez
mérten.

A
szervezeti átalakítás elbocsátásokkal jár majd?

Hangsúlyozottan nem, sőt, ahhoz, hogy a könyvtár megfeleljen a vele szemben jogosan támasztott igényeknek, meg kell állítani a távozási hullámot.

A nyitókép forrása: Wikipédia