Munkásságom lényege, hogy a természet végtelen halmazában meg akarom keresni szakmai eredőmet. A természetben előforduló változatosság forrásának meglelése, alkotórészeinek összetettsége és egymást kiegészítő jellegének megértése csodálatom tárgya és munkásságom célja.
Zebra
Az első üvegplasztikáim egyike, amelyek esetén az üveg mint megdermedt folyadék működik.
Gyermekként a kíváncsiság lencséjével pásztáztam az engem körülvevő és egyre szélesedő világot. E lencse hol távcsövet, hol mikroszkópot alkotott. Ekkor még nem sejtettem, hogy a jövőben én magát a lencsét fogom formálni. Az érdeklődés és a megismerés vágya hajtott.
Nézegettem a vízfelszín vibrálását és a kis örvények fodrozódását. Elvarázsolt a reflexiók csillogó változatossága.
Megfigyeltem valamiféle egyszerű mintázatot és szabályosságot, de a megértés kicsúszott a kezeim közül, mint a víz. A folyamatok megértése ösztönzött, hogy vissza tudjak emlékezni az apró változások megfigyelésére. Ezekből a megfigyelésekből jött létre a későbbiekben, mint egy ház alapja, a következtetéseim rendszere, amelyre a megfogalmazás, a kifejezés igénye felépült.
A művészeti iskolás évek alatt, mesterek segítségével már tudatosan vizsgáltam, tanulmányoztam az engem körülvevő világ szépségeit és fizikai rendszerét. A kutatások, modellezések éveit a megfogalmazási lehetőségek igénye egészítette ki, ez ma is tart. Az eszközök finomodnak, ahogyan a részletek mélyülnek. A megvalósulatlan tervek pedig torlódnak az asztal fiókjaiban és az agyam tekervényeiben.
Képzőművészeti alapismereteim, szakmai tapasztalataim kiegészültek a jelenkorra jellemző értelmező folyamatok elsajátításával. Matematikai érdeklődésem és a számítógépek programozási nyelve új formálási lehetőségeket kínált fel számomra. A kozmológia iránti lelkesedésem az univerzum keletkezésére vonatkozó e legújabb ismeretek megszerzésére indított. Alkotóként ezek az egymáson áttetsző tudásrétegek hajtottak arra, hogy saját kifejezési világot teremtsek egy különleges anyag, az üveg segítségével.
Wortex Lines 2
Számomra a természet, a természetben fellelhető szabályosság és az erre épülő tudományok megismerése szellemi alapot teremt az alkotásaim elkészítéséhez.
Lineáris gondolkodásunk ok-okozati megállapításai addig helytállók, ameddig emberi léptékkel mérjük az eseményeket. A tudományok területén, finomabb műszerek „szemével” újabb viszonyok, állapotok tesznek fel bonyolultabb kérdéseket. Ezek a kérdések nem csupán pontosítanak, hanem gyakran meg is cáfolják a korábbi meghatározásokat.
Elképzelésem szerint az üveg anyagában hordozza a világ keletkezése során munkálkodó erőket: hőmérsékletet, mozgási energiát, súrlódást, tömegvonzást, fényt és időt. Szeretném ezeknek a komponenseknek az egyidejű jelenlétét megmutatni, felszínre hozni.
Az üvegeimben nem fogalmakat rögzítek, hanem egy eseményt teszek láthatóvá, megfoghatóvá.
Az alkotói tudás több komplex elemből épül fel, az ösztönösségből, az alkotáshoz szükséges tudás belső, egyéni rendjéből, az ismereteim belső szabály szerint összeálló gyűjteményéből fejlődik ki. A szakmai tapasztalatok kánonjainak ismerete, az inspiráló munkamódszer vállalása, az egyéni technika alkalmazása olyan belső, egyetlen személyre érvényes ismereti rendből táplálkozik, amely ugyan nem hasonlítható közvetlenül a tudományos kutatás módszertanához, és kívülről következetlenebbnek tűnik, végül a tárgyban manifesztálódik, végső értelmet kap.
Image Rotation Blue 2
A technika tömör megfogalmazásban: összeolvasztott színes sík üveglapok melegen formázva, majd megcsiszolva és felpolírozva.
Úgy tapasztaltam, hogy az üvegművesség terén folyamatokban kell gondolkozni. Az üveg alakításának összetett folyamata során a matematikai feladatok révén felépített logikus gondolkodás sokat segített a megismerés és a vizsgálódás rész-egész viszonyának megértésében. A fraktálok összetettsége és a vizuálisan is megjeleníthető kaotikus mozgások egyfajta térképet adtak a kezembe az alkotás értelmezhető lényegéhez.
E munkámhoz váltakozva kék és színtelen üveglapokat soroltam egymás mellé. Összeolvasztás közben egy négyzetes szerszámmal megkavartam a forró üvegmasszát, kilencven fokkal elfordítva. Az oldalak a kompozíció belsejében helyet cseréltek. Ezt a téri mozgást örökíti meg az üvegpanel.
A cím egy Photoshop-eszközre utal, ami a képelforgatást végzi. Az eredmény grafikai vonaljáték, amelynek térbeli transzparenciája van; a rétegződés színkombinációkat hoz létre. E mozgás dinamikája a természetben előforduló kaotikus működések irányított változata.
Teremtés, az Első nap. Genezis I
Olyan üvegplasztikai sorozatot szerettem volna készíteni, amelyben sajátos módon tudok reflektálni a teremtés, a teremtő erők megnyilvánulására. A mű teljes címe: Genezis, Mózes első könyve, a világ teremtése.
Mestermunkám a bibliai teremtés kezdetét modellezi, amikor az első napokon a dolgok szimmetrikusak, majd elválasztódva egymástól (a sötétség a világosságtól, a föld a vizektől…) idővel kialakul az élet. A kompozícióban azokat a párhuzamosságokat emeltem ki, amelyek egyaránt fellelhetők a bibliai leírásban és a tudományos elképzelésekben. Párhuzamot vontam a világ keletkezésének illúziójával és a sejtek osztódása során kialakuló élettel. A kompozíció origójában való forgás az idő elinduló kereke, az eljött pillanaté…
Az üveg absztrakt tömege kihasított pillanatot merevít ki a beleágyazott, táguló időben és távolságban szüntelenül terjedő világból.
Megfelelő világítás esetén az üvegtárgy formái háttérbe szorulnak optikai megjelenéséhez képest, mintha térbeli, mozgó „fénykollázs” volna. Néhány fokos elfordítás eredményeként a tárgy sötét lapja hirtelen fénylő szivárvánnyá éled, és elkápráztat. A következő pillanatban a környezetének nem várt vetülete jelenik meg, akár a mi tükörképünk visszaadásával. A környezetre kivetülve, a tükröződések során egyszögű kaleidoszkóp jöhet létre mint látható, de nem valóságos délibáb.
A Genezis-sorozat üvegben testesíti meg a teremtés eseményét, a teremtő erő kinyilatkoztatását és az anyagi világ létrejöttét. Ez a folyamat alkotói elkötelezettségemből indult ki. Nem lerajzolni, megmintázni, hanem megidézni szerettem volna a teremtői folyamatot, a természeti erők keletkezésének pillanatait és működésük mivoltát.
Ferde Hasáb
Nemcsak az anyagot formáljuk, hanem ránk magunkra is visszahat a tevékenységünk. Ember és munkája közeledik egymáshoz, a munka formálja az embert. Bizonyos képességek „kiművelődnek”, amelyekre később alapozni lehet.
A kezünk működése személyiségünk részévé válik. A közvetlen tapasztalások, észlelések később egységes érzetté állnak össze bennünk, ami a kifejezés alapjait teremti meg számunkra.
Ennél a munkámnál a véletlen szerepe duplán hatott. Egyrészt tervezetten, a vonalak és síkok mozgásában, másrészt az olvasztás során fellépő „hiba” folytán. A hibát korrigálva alakult ki e formavilág, amely paralel követi a belső dinamikus mozgásokat, immár direkt módon és hagyományos eszközökkel.
Vertikal Reflection
Érdeklődésemet az üveg „folyadéklénye” keltette fel. Számomra, ha van kapcsolat az élőlények és az élettelen anyagok között, azt az üveg teremti meg. A meleg üveg varázslat: az anyag életre kel. A bezárt, áramló formák összeölelkező fodrozódásai a négydimenziós idő-tér játékai.
Nem csupán tárgyakat készíteni, hanem feltételeket teremteni ahhoz, hogy az anyag szabadon mozoghasson – ezt nevezi a szakma irányított esetlegességnek.
A kemencébe szilárd üveget rakunk be, és azt is veszünk ki, de közben egy időre átalakul folyadékká, és ekkor e halmazállapotnak megfelelő viselkedés lesz rá jellemző. A kemencében zajló változások összetett folyamat következményei, amelyekkel számolnunk kell.
A Vertikal Reflection különleges fényvisszaverő üveglapokból áll. Ezt a felületi tükröződést a NASA fejlesztette ki, de néhány éve már szűk kereskedelmi forgalomban is kapható. Az érdekessége a különböző színű fényreflexió. Az üveg színe függ a rávetülő fény szögétől és hőmérsékletétől.
A munka során újabb tulajdonságát is felfedeztem, mégpedig azt, hogy az üveg felülete magas hőmérsékleten nyúlás közben megtöredezik. Ezáltal csillámló felszíne optikailag függetlenné válik az anyag börtönétől. Megfoghatatlan vibrálás a tér minden irányából, miközben a színek folyamatosan változnak. Egy statikus anyag életre kel.
Bemozdult Négyszögek
Tervezői szemléletem a logikai tisztaság felé terel, de mindig szembesülnöm kell azzal, hogy ez az elv az anyagi világban sérül, kiegészítésre szorul. Alkotóként ezért a logikai tisztaság és az anyagok kínálta lehetőségek egyensúlyára törekszem.
Fontos momentum van beágyazva a jelenetekbe: az ismétlődés. Apró mozzanatok rövid ciklusai, mint a napok s órák körforgása.
Nem kell mindennek változnia: elég egy pici módosulás az elemek arculatán, és máris magával sodorja az egész alakulását.
Az az apró mozzanat, amit én hozzátettem az üvegformálás technikáihoz, a gyermekkori kíváncsiságra adott felnőttkori válaszokból született. Módszeres kísérletek és sok-sok munka árán vált az élményekből kiállítható saját műtárgy. Meg kellett várnom, hogy a szakmai tudásom utolérje az elképzelt anyagi minőséget. A türelem volt a támaszom a higgadt, tiszta gondolkodásban, a kifogyhatatlan motiváció pedig hozzásegített, hogy a kisebb-nagyobb kudarcokat tapasztalásként éljem meg.
Időben kifejezve csak pár aktív perc szükséges a technikai újításomhoz. Viszont e rövid mozzanat az üvegalakítás olyan fázisában történik, amit a fusing (összeolvasztásos) technikánál változatlanul hagynak.
Az üvegművészet történetében élesen elkülönülnek a hideg és a meleg megmunkálási lehetőségek. Én ötvözöm és kiegészítem őket más szakmák vívmányaival. A fusing, az előre látható üvegalakítás nyugodt, megfontolt technikáját a hutai megformálás show-jával fűszerezve megújítottam, és így az alkotói metódusom sokkal dinamikusabb, mégis tervezhető megfogalmazássá vált.
Így lett számomra az üveg matériája az anyag belsejében zajló fizikai erők modellezője és megjelenítője. Ez a karakter időközben felismerhető védjegyemmé vált az üvegművészek sok ezres családjában. Ennek köszönhetően választotta alkotásaimat több múzeum is a gyűjteményébe.
| Borkovics Péter üvegművész 1971-ben született Salgótarjánban. 1986 és 1990 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, 1990 és 1994 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Szilikátipari Tanszékének üveg–porcelán szakán végezte tanulmányait. Mesterei Buczkó György, Vida Zsuzsa, Bohus Zoltán, Gaál Endre és Horváth Márton voltak. 1995-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében Gaál Endre tanítványaként szerzett mesterdiplomát. 2001 és 2003 között a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA-képzésén vett részt, majd 2002–2003-ban a milánói Politechnico Atteneo számítógépes szakán tanult 3D-tervezést. 1997-től 2017-ig művésztanárként a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola üveg szakán tanított. 2014-ben művésztanári diplomát kapott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2020-ban DLA doktori fokozatot szerzett a MOME-n, 2018-tól adjunktus és szakvezető a MOME üveg szakán. Számos elismerése és díja közül kiemelkedik a Ferenczy Noémi-díj (2004), az International Exhibition of Glass Kanazawa, a Honorable Mention díj (2013), valamint a Warm Glass UK Glass Prize 2016 Other Category UK, 1. díj. |
