A múzeumok napjainkban már egyáltalán nem csak a tárlókban elhelyezett, feliratozott tárgyak bemutatásával várják látogatóikat. A 21. század technikai vívmányait is felhasználva, gyakran interaktív ismeretterjesztést, különleges tárlatvezetést kínálnak az érdeklődőknek – a Múzeumok éjszakájának idei mottója szerint újragombolják a hagyományokat.

A múzeumok idei éjszakáján is csupán amiatt szomorkodhattunk, hogy egyetlen este nem elegendő a sok remek program végiglátogatására. Minden korosztály megtalálhatta az érdeklődésének megfelelő programokat, számtalan izgalmasabbnál izgalmasabb kézműves-foglalkozás, tárlatvezetés, épületbejárás, koncert és előadás várta az érdeklődőket. Nem volt ez másképp Esztergomban sem, ahol több mint tíz városi helyszín, ráadásul a Duna túlpartján, a felvidéki Párkányban a város múzeuma is csatlakozott az eseménysorozathoz.

Esztergom legnevezetesebb épülete és intézménye természetesen a Várhegyen magasodó Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, amely szintén csatlakozott a nyáresti programsorozathoz. Szobrok és történetek a bazilikában címmel Némethné Pathó Márta mesélt a főszékesegyházat díszítő szobrok, domborművek eredetéről és a hozzájuk kapcsolódó legendákról.

Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház

Rögtön a bejáratnál elhelyezett márvány emléktábla egy rendkívül fontos eseményről tudósít: 1856. augusztus 31-én szentelték fel a székesegyházat Ferenc József jelenlétében. Az ünnepségen felhangzott Liszt Ferencnek az ünnepélyes alkalomra komponált Esztergomi miséje, amelyet személyesen a mester dirigált. Ferenc József a szabadságharc leverése után először látogatott Magyarországra. Ez a szimbolikus gesztus a kiegyezéshez vezető út első állomásának is tekinthető.

A székesegyháznak négy tervezője és négy építtetője volt. A grandiózus építkezés 1822-tól egészen 1869-ig tartott. Felszentelését követően még több mint tíz évig kellett várni végső elkészültéig.

A domborművek sorából méretével kiemelkedik két, Jézus életének jelentős pillanatait megörökítő alkotás, mindkettő Johann Meixner osztrák szobrász alkotása. A művész a megváltó virágvasárnapi bevonulását, illetve azt a pillanatot ragadta meg, amikor Jézus védelmébe veszi az anyákat és gyermekeiket.

A katolikus egyház magyar szentjeit szobrokkal idézi fel a templombelső: a Szombathelyen született Szent Márton, Szent Erzsébet és Margit szobrai láthatók az oltárokon, de IV. Béla Kinga és Jolánta nevű lányai, valamint a Szent Istvánt megkoronázó szent, a főszékesegyház névadója, Adalbert is szerepel a műalkotások között. Külön oltáron találjuk az 1619-ben, Kassán vértanúhalált szenvedő jezsuita papok és papnövendékek szobrát, amely alatt ereklyéik is láthatók. A templomban őrzik továbbá Meszlényi Zoltán csontereklyéjét is, aki 1951-ben halt meg Kistarcsán a kommunista diktatúra áldozataként.

A negyedik bazilikaépítő, Simor János püspök és Pázmány Péter kiemelkedő érdemeit gyönyörű szobrokkal hálálta meg az utókor.

Pietro della Vedova: Pázmány Péter

Az apró termetű Simor püspök szobrát a kor egyik legjelentősebb művésze, Stróbl Alajos készítette. Pázmány Péter volt a legjelesebb az esztergomi érsekek között, ő tette újra katolikussá csaknem az egész királyi Magyarországot. Simor püspök szerette volna a Pozsonyban eltemetett Pázmány Péter maradványait az esztergomi bazilikában elhelyezni. A tervezett síremlékre készült az emlékszobor, de a terv végül nem valósult meg.

A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi gyűjteményével rendelkezik, képtára pedig hazánk harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményével büszkélkedhet.

A Keresztény Múzeum lépcsőháza

A Múzeumok éjszakájára alkalmi kamarakiállítással készültek Nippon Konbanwa! címmel, amelyen egy igazi kuriózum titkaiba, Japán iparművészetébe avatták be az érdeklődőket. De az állandó kiállításukon is sokfajta tárlatvezetést tartottak. A múzeum 20. századi és kortárs magyar festészeti gyűjteményéről az intézményvezető, Kontsek Ildikó tartott ismertetést, amelyből ízelítőként néhány művet emelünk ki.

Atlasz Gábor: Az emmauszi vacsora

A tavalyi budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra természetesen a múzeum is tematikus válogatással készült, a legjelentősebbeket külön teremben gyűjtötték össze. Benczúr Gyula, Molnár C. Pál, Kisléghi Nagy Ádám művei mellett itt látható a Keresztény Múzeum felkérésére, a kongresszusra készült festmény is, amelyen Atlasz Gábor festőművész a híres emmauszi vacsorán a felismerés pillanatát ragadja meg: a kereszten értünk meghalt Jézus feltámadt, és velünk járja életünk útját.

Solti Gizella: Nem golyóálló palást

Solti Gizella Nem golyóálló palást című falikárpitja a II. János Pál pápa elleni merényletre reflektál, a szentatya sebezhetőségét és egyben sebezhetetlenségét jeleníti meg. A palást közepébe töviskoszorút szőtt a művésznő, amely örök mementóként öleli körbe a golyó ütötte sebet.

Botond Károly: Csodálatos halfogás

Botond Károly derűs alkotásán a krisztusi tanítás, az elfogadás, az emberi egyenlőség kérdése válik kézzelfoghatóvá. A csodálatos halfogás történetében a kivetett hálóba rengeteg egyforma hal kerül, mely az embereket jelképezi. A hívők csoportjától kissé eltérő színben szerepelnek, de egyébként teljesen hasonlóak a kívülállók, a nem hívők. A két halmaz között lényegében nincs különbség, minden ember egyformán értékes.

Az 1853-ban, Hild József tervei alapján felépült könyvtár története az épület születésénél jóval korábbi időkre nyúlik vissza.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár késő estig fogadta a látogatókat

A középkorban a káptalan feladata volt az oktatás is, ehhez természetesen könyvekre volt szükség a liturgikus művek mellett. 1543-ban a város török kézre került, a káptalan tagjai néhány nélkülözhetetlen kódexszel és könyvvel együtt Nagyszombatra menekültek. 1568-ban, az akkori érsek halálakor 44 könyvből állt a gyűjtemény.

1611-ben, a nagyszombati zsinat után született Forgách Ferenc érsek határozata, mely szerint az életükben egyházi javadalmakban részesült elhunytak könyvei a könyvtár tulajdonába kerülnek. A határozat máig életben van, így a könyvtár jelenleg már 45 kódexszel, közel háromszáz ősnyomtatvánnyal, metszetekkel, térképekkel, kéziratokkal és körülbelül 200 ezer kötettel rendelkezik.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár látványraktára

Számos könyvritkaságot is megcsodálhattak a Múzeumok éjszakájának látogatói, köztük a Jordánszky-kódexet, nevezetes nyelvemlékünket, a Balassa-bibliát, amelyben kézzel feljegyezve találhatók Balassi Bálint halálának körülményei és az óriási énekeskönyvet, a Bakócz-graduálét.

Maurus barát kódexe

Maurus barát kódexe már 1674 óta szerepel a könyvtár katalógusában. 1469 és 1473 között másolta le a barát a felső-bajorországi Scheyern városának bencés kolostorában.

Ez a gyönyörű kivitelű, pergamenpapírra írt, natúr bőrkötéses kódex ihlette a könyvtárnak az ifjabb korosztály számára meghirdetett különleges múzeumpedagógiai foglalkozását.

A könyvtár kincseiről Marton-Horváth Mária tartott tárlatvezetést.

A képek a szerző fotói. A nyitókép forrása: esztergomidzsami.hu