Ebben az évben két hétig Budapesten is megtekinthető az egyedi látványvilágú, érzelmekre is ható kiállítás.
Az I. világháborút lezáró békediktátum teljesen átrajzolta Európa térképét. A magyarok közül sokan az addig megszokott nyelvi és kulturális közegüket is elvesztették, miközben végig az otthonukban maradtak – a fejük fölött viszont átrajzolták az országhatárokat. Néhány évtizeddel később pedig azt tapasztalták, hogy még csak nem is beszélhetnek erről a traumáról, hiszen a szocializmusban évtizedekre kitörölték ezt a témát a nemzeti emlékezetből.
Szenvedő szerkezet
A kiállítás címe utal arra, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezése nélkül. Ezért magában hordozta a II. világháború kirobbanásának lehetőségét is. A kiállításban megjelenő pengék is erre emlékeztetnek: valami végleg megváltozott Európa életében.
A kiállítás másik szimbóluma, a méhsejt az összetartozásnak és a közösség legkisebb egységének, a családnak a szimbóluma, amely a háború lezárásával mégis lehetőséget kapott az újrakezdésre – ha ez sok esetben nehéz és keserű is volt. A kiállítás ugyanakkor nagyrészt azt mutatja be, hogy mindezen nehézségek mellett Kis-Magyarország hogyan tudott meglepően hamar talpra állni – annak ellenére, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjére számítottak.
A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozása egészen egyedülálló, hiszen lényegében igazi múzeumi teret alakít ki a város közepén, általában egy-egy település legforgalmasabb terén. A 19 méter átmérőjű, 300 négyzetméteres, félgömb alakú sátorban a látogatók nemcsak megnézhetik, elolvashatják, milyen lehetett száz évvel ezelőtt élni, hanem átérezhetik, milyen lehetett akkoriban az élet. A vándorkiállításon ugyanis a századelő jellegzetes, stilizált tereiben találhatják magukat, életnagyságú, újszerű, interaktív installációk között. Így mindenki maga adhat választ arra, hogy neki mit jelent Trianon.
A kiállítás mindenkinek ingyenes, Budapesten két hétig a Múzeumkertben, a vidéki városokban pedig egy-egy központi helyen lehet megtekinteni.
Képek forrása: a Szenvedő szerkezet Facebook oldala