Léda, Danaé, Európé, Narkisszosz (Narcissus), Diana, Venus és Vulcanus, Zeusz és Héra, a görög és római mitológiából ismert nevek és szerelmi történetek újra meg újra felbukkannak a művészetek sok évszázados történetében. A segítségükkel a személytelenség biztonságos fedezéke mögül, kellő távolságból vallhattak a művészek szerelemről, csábításról, szexualitásról. A Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán a kortalan és örök téma, az erotika és a szenvedély mitológiai ábrázolása került a fókuszba.
A Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum rendkívül gazdag gyűjteményének rejtett, kevéssé ismert művei tematikus válogatásban kerülnek a nagyközönség elé. Az öt évszázad művészetét felölelő kamarakiállítás magyar és külföldi mesterek munkáiból is válogat, műfaji határok nélkül. A görög mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi történetei korokon és stílusokon átívelő népszerűségnek örvendenek, a szerelem a művészetek örök inspirációs forrása. A mintegy harminc művet bemutató tárlaton Európa eltérő területein és különböző képzőművészeti műfajaiban született alkotásokat mutatnak be: rajz, rézmetszet, rézkarc, litográfia, plakett, érem, festmény és szobor egyaránt megtalálható a tárlaton.
Izgalmas élmény a magyar és külföldi művészek munkáinak egymás melletti bemutatása, és érdekes összevetésekre adnak lehetőséget az azonos témáról, de különböző műfajokban és korokban született alkotások.
A Danaét aranyeső formájában elcsábító Zeusz, Európa elrablása vagy Léda és a hattyú története több alkotásban is visszaköszön. Az azonos téma különböző feldolgozása, a szereplők eltérő ábrázolásmódja, a műfaji különbségek mind az európai művészetek hihetetlen gazdagságáról árulkodnak.
A magyar művészek alkotásai szépen illeszkednek a sorba. Benczúr Gyula látványos festményét Narcissusról Daumier 1842-ben született A szép Narcissus című karikatúrájával vethetjük össze. Diana és Endymion szerelmét id. Markó Károly festményen, míg Cario Cesio a 17. században rézkarcon örökítette meg.
A kiállításra restaurált Venus és Vulcanus című alkotáson, a nápolyi Luca Giordano körének idáig raktárban tárolt gyönyörű festményén a sötét lakkrétegek eltávolítása után új részletek bukkantak fel: a háttérben Vulcanus kovácsműhelye vált láthatóvá. Ezzel a kép korábban félreértelmezett mondanivalója is egyértelművé vált: Venus férje, Vulcanus ugyan most nem éri tetten Marsot felesége ágyában, de a háttérben, a kovácsműhelyben már készül a láthatatlan fémháló, amellyel majd csapdába ejti a szeretőket.
Az Isteni csábítás – Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain című kiállítás, amelynek Tátrai Júlia művészettörténész, a Régi Képtár vezetője a kurátora, mától április 17-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.
A képek a szerző fotói.
