Csernyus Lőrinc vezető építész, a pavilon tervezője az ünnepségen az ifjúkor végéhez, a felnőtté válás kezdetéhez hasonlította a bokrétaünnep jelentőségét, amely azt jelzi, hogy az épület elérte legmagasabb pontját, „már nem nő tovább”.
„A fa élő anyag. Lélegzik, mozog. Jelkép, szimbólum. Az építés történetének egyik archetípusa” – hangoztatta Csernyus, kiemelve, hogy a XX. századi építészet irányzatai közül fontos szerepet kapott a Makovecz-féle organikus építészet, ennek volt egyik kiemelkedő példája a sevillai pavilon az 1992-es expón, amelynek építésében maga Csernyus is részt vett. A pavilon tematikája a vízre épül, amelyben Magyarország gazdag. A vizet mutatja be víz használata nélkül.
Az építész elmondta, hogy „holtversenyben” két olyan épület van, amelyeket eddigi pályája csúcspontjának lehet nevezni, a csengeri Makovecz Imre általános iskola épülete és a dubaji magyar pavilon.
A magyar pavilont 17 magyar ács építette fel Dubajban, és a tervek szerint szeptember 15-re készül el. A dubaji világkiállítás 2020. október 20-től 2021. április 10-ig tart, és a szervezők 25 millió látogatóra számítanak.
