Hammerstein Judit, az intézet vezetője a megnyitón örömmel szólt arról, hogy immár hagyományt folytatnak: egy éven belül a harmadik kiállítást rendezhetik, mutathatják be a nagyközönségnek a Balassi Intézetben. Szőnyi István jubileumi tárlata és Czóbel Béla portréfestészete után most Róth Miksa színes üvegablakai, mozaikjai tekinthetők meg tablókon az épület aulájában.
A tárlat időszerűségét nem csak az adja, hogy a magyar iparművészet egyik legnagyobb alakja, Róth Miksa születésének 150. évfordulóját ünnepeljük idén, az UNESCO az idei évet a fény nemzetközi évének is nyilvánította. A színes üvegek, Róth Miksa kiemelkedő munkái ehhez az ünnephez is kapcsolhatók, erre utal a kiállítás címe is. A neves iparművész munkáit nem csak nagy budapesti középületeken, de szerte a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és a tengerentúlon is megtaláljuk. Életműve megtestesíti a művészi innovációt, a hagyományt, a technikai újítások hazai megvalósítását.
Jankovics Marcell megemlékezett a művész haláláról, mely 1944 júniusában következett be. Bár Róth Miksa otthonában hunyt el, rokonai közül többen a vészkorszak áldozataivá váltak. A rajzfilmes, grafikusművész Jankovics Marcell gyerekkora óta vonzódik a színes üvegekhez, egyik első ehhez kapcsolódó élménye a chartres-i székesegyház albuma volt, amit édesanyjától kapott. Hasonlóan lenyűgözte középiskolásként a Pannonhalmi Apátság kerengője, melynek üvegablakai Vajk megkeresztelését és a korona felajánlását ábrázolják. Jelenlegi munkájában, a magyar szentek sorozat Szent Erzsébetről szóló részében ugyancsak jelentős szerepet kapnak a templomi üvegablakok.
Róth Miksa szerencsésnek mondható pályáját tekintve: a színes üvegtechnika megújítójának, Tiffany-nak munkáival találkozott a századforduló Párizsában. Az irizáló, szivárványos borítás felkeltette az érdeklődését, az antikizáló hatású színes üveg a szecesszió kibontakozásával hamar népszerűvé vált. Láthatjuk munkáit a Rózsák tere Steindl Imre építette templomában, Lechner Ödön Pozsonyban épített szecessziós ?kék? templomában, kapcsolatban állt a gödöllői művésztelep alkotóival, hatást gyakorolt Kós Károly művészetére. Az 1890 és 1914 közti időszakot Magyarországon az építészet fellendülése jellemezte, párhuzamosan az angol Arts and Crafts mozgalommal virágzó korszakot jelentett a magyar iparművészet számára.
A híres üvegművész munkáit érdemes keresni, ha jeles középületekben járunk, s bár az Országház, vagy a Magyar Nemzeti Bank Róth Miksa készítette belső díszeit csak külön alkalmakkor láthatjuk, a Balatonalmádiban található katolikus templom Szent István üvegmozaikját bárki megnézheti. Az eredetileg a budai várban álló alkotás az ötvenes években került a fővárosból jelenlegi helyére, szerencsés megmeneküléssel.
A Róth Miksa munkásságát körüljáró érdekes művészeti bevezető után Hammerstein Judit köszönetet mondott a kiállítás támogatóinak, a Magyar Művészeti Akadémiának, Róth Miksa Emlékháznak, a Budapesti Történeti Múzeumnak, Gödöllői Városi Múzeumnak, a Forster Központnak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Szecessziós Magazin főszerkesztőjének és Gellér Katalin művészettörténésznek, a kiállítás kurátorának. A megnyitón Kardos Dániel gitárművész közreműködött, a meghívottak elsőként tekinthették meg a különleges, szemet gyönyörködtető üvegművészeti alkotások tablóit.
Csanda Mária
