| A Nemzeti Színház 1983. tavaszán készült bemutatni Shakespeare halhatatlan művét, amelyet Sík Ferenc - Seregi László egykori táncos kollégája a Honvéd Művészegyüttesnél - rendezett. E sorok íróját azokban a napokban az Andrássy úton (talán akkor éppen Népköztársaság útjának nevezték) megszólította Seregi László és azt kérte, juttassa be a Rómeó próbáira, de úgy, hogy senki ne vegye észre. (Az előadás ügyelője voltam). Attól kezdve, amikor csak tehette ott ült és "tanulta" a darabot. Rendkívül fontos volt számára a szöveg pontos ismerete, valamint az, hogy a prózai színész hogyan illeszti a cselekvést a szóhoz. Viszonzásul azt kértem, hogy én is bejárhassak az Ő próbáira. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a próbákon többen ültek a nézőtéren, mint akkoriban a Nemzetiben sok előadáson. Rendkívüli élményt jelentett, miként beszéli - a zene segítségével - beszélteti a táncos testével, és teszi plasztikussá a szöveget. |
A SEREGI címmel nemrég Róla megjelent könyvben így beszél a Rómeó és Júlia megszületéséről: () "Vannak, akik azért nyúlnak Shakespeare-hez, mert nincs semmilyen ötletük. Én azonban mindenki Rómeóját és mindenki Júliáját szerettem volna megcsinálni. Egy olyan egész estét betöltő balettet, amelyik természetesen a legszebb és a legjobb lesz majd valamennyi Rómeó és Júlia között, amelyet a világ balett-színpadain már megvalósítottak. Valamikor ugyanis elhatároztam, talán épp egyszerű szüleim kedvéért, hogy olyan színpadi alkotásokat fogok létrehozni, amelyekhez ha beültetem apámat, nem maradnak kérdőjelek a fejében."() ()"Továbbá azt tartottam feladatomnak, hogy díszletben is, kosztümben is egy mézként csurgó reneszánsz világot hozzak létre. Dehogy akartam avangarde lenni! Dehogyis akartam modern lenni. Megmondjam, mi akartam lenni? Örök akartam lenni. |
 |
| (...)"Úgy akartam a három felvonásnyi koreográfiát megkomponálni, hogy annak egyetlen parányi része se menjen ki a divatból. Hogy ne mondják azt szombaton, hogy Seregi ezt hétfőn csinálta, és már érződik, hogy állott anyag. Ezért "örök" a lépésanyag is amelyet használtam. Erre precízen vigyáztam, azért, hogy a darab korszerű maradjon, egyszersmind időtálló, értékálló, evidens és igaz. Hiszen ezért választottam éppen ezt a darabot, és így csináltam meg. Azt hiszem sikerült a legmagasabb fokra fölpiszkálnom a szerelem és a gyűlölet hullámait. A fantasztikus Vágó Nelly megtervezte a szerintem legszebb kosztüm-parádét, ami csak létezik, és Forray Gáborral ismét jól megértettük egymást. Mohás, avas, esőáztatta veronai kövekből állt a jelyszín: piactér, amely mint látvány, már önmagában sikert ígért."() |
 |
| ()"Észrevettem, hogy a Rómeó és Júlia próbái közben az operaház nézőtere tele lett színészekkel. Érthető módon - a Madáchból, hiszen a Macskák sikere miatt, ami akkor szenzáció számba ment, sokukkal jó barátokká lettem. De nemcsak a Madáchból, hanem a Nemzetiből is! Például egyszer azt vettem észre, hogy Kálmán György - ez az általam imádott nagy magyar színészkirály -, ott ül elbújva az igazgatói páholyban. Berohanok hozzá: "Gyurikám, hát ezt a megtiszteltetést! Itt van a két jegy szeretném neked odaadni." Mire azt felete: "Köszönöm, engem a végtermék már nem érdekel. Engem a genezis érdekel!" Boldoggá tett, hogy ő is, mások is elismerték: Seregi színházat csinál. Shakespeare nyomán balettszínházat."() |
 |
| ()"Az újjávarázsolt amszterdami operaház az én Rómeó és Júliámmal nyitotta meg kapuit! Számomra már maga e tény mindennél többet ért. A budapesti társulat is óriásit alakított, és az előadás után a királynő feljött a színpadra. A protokoll-formula ismert: az egész társulat felzárkózik, a vezetőség is, ő végigmegy ezen a díszsoron, és mindenkivel kezet fog. Amikor azonban a királynő feljött a színpadra, fittyet hányt a protokollra, egyenesen odajött hozzám, és megölelt. Ilyen még nem volt. A protokoll szabályait megszegve, azt mondta: "idenézzen: könny van a szememben. Én nem tudom, mikor sírtam utoljára színházban. Köszönöm magának." - Én pedig köszöntem neki. Gesztusa felért a holland koronaékszerekkel."() |
 |
| Seregi László - Szergej Prokofjev:
RÓMEÓ ÉS JÚLIA Balett három felvonásban, 15 képben, elő- és utójátékkal. Shakespeare tragédiáját balett - színpadra alkalmazta, koreográfiáját tervezte és rendezte Seregi László. Karmester: Csányi Valéria Rómeó: ifj. Nagy Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész/ Bajári Levente Előadások: 2005. november 12., 15., 17., 18. A fotók forrása a SEREGI című kötet |
