Bagossy Levente díszlettervei, makettjei

Színpad

Miközben Bagossy Levente díszletterveit, makettjeit nézegettem az járt a fejemben: miért csak a szűk színházi szakma ismeri ezt a kitűnő művészt. A kereskedelmi csatornák, a közszolgálati televízió, vagy akár Friderikusz Sándor miért nem mutatja be a mai magyar színház egyik jelentős alkotóját?!
 
Ledarálnakeltűntem (Katona József Színház), Tartuffe (Katona József Színház), A szokás hatalma (Kecskemét) , A szokás hatalma (Kecskemét), Cseresznyéskert (Bárka), Leonce és Léna (Kecskemét), Yerma (Kecskemét), Yvonne , burgundi hercegnő (Kecskemét) - néhány remekbeszabott makett, azokat is elgyönyörködteti, mi több elgondolkoztatja, akik nem látták ezeket az előadásokat. Bagossy legnagyobb erénye úgy tervezi meg, úgy formálja meg a díszleteit, hogy abban az író által megálmodott, a rendező által elgondolt és a színészek által megformált történet és figurák valós énjükkel tudnak létezni.
Ledarálnakeltűntem
 
Az óra amikor semmit sem tudunk egymásról
 
A most harmincas éveinek vége felé járó Bagossy Levente tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervező grafika szakán diplomázott 1996-ban. A film- és színházi plakát műfajának elkötelezett híve. Színházrendező testvérének és édesapjának számos díszletett és plakátot tervezett. A pécsi színház mellett a kecskeméti, nyíregyházi és budapesti teátrumokban is rendszeresen dolgozik.
1996-ban a Leonce és Léna című előadás színpadtervével elnyerte az Országos Színházi Fesztivál legjobb díszletének járó díját, 1997-ben pedig a színikritikusok díját.
Tartuffe
 
A POSZT versenyprogramjában 11-én két előadást is tartanak a Ledarálnakeltűntem Bodó Viktor által rendezett produkcióból. Bagossy Levente Kafka A per című regénye alapján készült műre, zseniális díszletet tervezett. A szűk sikátorba helyezett játékteret hol szűkíti, hol tágítja, ami a kafkai történésben hol minden emberi érzést, cselekvést beszippantó végtelen alagút, hol szűk cella.
Fantasztikusan jó az is, hogy egyes díszletelemek a falból előjőve, majd onnan eltűnve nem afféle csodamasinériák, hanem az emberi lét kilátástalanságának kellő hangsúlyozását szolgálják. (Ha rajtam múlna, nemcsak az előadást, de Bagossy munkáját is díjjal ismerném el.)

Fotó: Peti Péter