| Román- Bartók: A fából faragott királyfi
Talán furcsán hangzik, de megvallom, hogy e balett megírására "A kékszakállú herceg" című egyfelvonásos operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott. Színrehozatalának legnagyobb akadálya az volt, hogy a cselekmény csupán két személy lelki konfliktusát adja és a zene is csak ennek elvontan egyszerű ábrázolására szorítkozott. A színpadon semmi más nem történik. Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történéseivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre. Azt hiszem, fölösleges hangsúlyoznom, hogy a balett ma már éppen olyan közel áll hozzám, mint az operám. |
 |
| A táncjáték zenéje szimfonikusan kidolgozott muzsikaféle, szimfonikai költemény, amelyre táncolnak. Világosan megkülönböztethető benne három rész, amelyeken belül azonban kisebb tagozódások is vannak. Az első rész a fabáb és a királykisasszony páros táncának befejezéséig terjed. A második, amely az elsőnél jóval nyugodtabb, tipikusan középtétel jellegű és a fabáb újra való megjelenéséig tart. A harmadik rész tulajdonképpen megismétlése az elsőnek, de az első rész tagozódásainak fordított sorrendjével, amit a szöveg természetszerűleg megkövetel. A legteljesebb hálám és elismerésem Tango Egisto karmesternek szól, aki a legnagyobb lelkesedéssel tanulmányozta a partitúrát, és zenémet annyira megértette, hogy tempók, frazírozás dolgában, de még az egész felfogásában is egyetértek vele. Köszönettel tartozom még külön azért is Tangónak, hogy a zenekar betanításán kívül a színpadot is állandóan szem előtt tartotta. A magánszereplők ugyancsak megható kitartással és lelkesedéssel végezték nem könnyű feladatukat, gróf Bánffy Miklós, a díszletek és jelmezek művészi megtervezője pedig nagy szeretettel támogatta munkájukat. Bartók Béla |
 |
| Lőcsei- Bartók: A csodálatos mandarin
A mű bemutatójára 1928. október 15-én került sor Budapesten (a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Dohnányi Ernő vezényelte). A bemutató másnapján Bartók levél kíséretében küldte el a kiadónak a szvit formai vázlatát: Bartók Béla |
 |
| Bartók: A kékszakállú herceg vára Rendező: Szinetár Miklós "A kékszakállú herceg vára" című misztériumot 1911 márciusától szeptemberig zenésítettem meg. Ez az első színpadi és egyúttal első vokális művem. Az akkori viszonyok nem voltak alkalmasak arra, hogy művemet előadassam, úgyhogy csak "A fából faragott királyfi" színre kerülése után mutattam be Bánffy Miklós grófnak és Tango karmesternek. Nagy hálával tartozom nekik, hogy fáradságot nem kímélve ilyen elsőrangú előadásban hozták színre. Haselbeck Olga és Kálmán Oszkár is olyan tökéletesen éneklik szerepeiket, hogy az előadás teljesen utolérte elképzelésemet. Bartók Béla 2006. március 31. Román- Bartók: A fából faragott királyfi Koreográfus: Román Sándor, Lőcsei Jenő |
